Itt is (sőt, itt elsősorban) a soknemzetiségű, nyüzsgő-poros Szeged a fő helyszín, de ezúttal nem a török sanyargatta település, hanem a XIX. századi polgáriasodó város, amelyet a Víz fenyeget. (A szerző már A Zord Apa, avagy a Werner-lány hiteles története című, a múlt századelőn játszódó, horrorisztikus bűnesetet megörökítő kisregényével is Szeged valós és fiktív legendáriumát gazdagította.) Ismét kulissza a halászok járta, hiedelmes, titkokkal teli, erdős-bozótos külváros, ahol üldözött vándorcigánycsoport ver tábort. A lapályos Tisza mentét képes Darvasi „mágikus realizmussal”, bravúros írói eszközökkel a kontinens legizgalmasabb helyei közé emelni. Hatalmas, gomolygó, bogoznivaló konglomerátum a Virágzabálók: sejtelmes, nyugtalanító, fülledt, lélegzetelállító, végzetes és gyönyörű… ‒ ismét szenzáció született Darvasi tollából.
A Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárából került elő Szentkuthy Miklósnak a II. világháború után lejegyzett, eddig kiadatlan, „szeszélyes, vad meseregénye”, a Pendragon és XIII. Apolló, amelyet Tompa Mária rendezett sajtó alá. Nagy Gábor költő, irodalomtörténész Ki a konkolyt vetette című Barankovics-ösztöndíjas regénye egy falusi káplán meggyilkolásának körülményeit térképezi fel, ezen keresztül bemutatva az 1960-as évek végi kádári diktatúra működési mechanizmusát. A pécsi születésű Horváth Viktor műve, a Török tükör (kaland) regény: a XVI. századba, a rettegett Szulejmán szultán vezette sereg által frissen megszállt Pécsre viszi olvasóit; a jövő esztendő kulturális fővárosának azon időszakába, amikor a település az Ezeregyéjszaka világának képét öltötte magára.
A pannonhalmi bencés szerzetes, Varga Mátyás új kötete, a Hallásgyakorlatok negyven tapasztalattöredéket közvetítő „versbeszédet” tartalmaz; a lapunkból is jól ismert Halmai Tamás pedig utóbbi években írt esszéit és kritikáit gyűjtötte csokorba az Isteni fény, emberi lény kötetben.
A halandó múzsa ‒ Ady özvegye, Babits szerelme, Márffy hitvese címmel Rockenbauer Zoltán Boncza Berta Márffy Ödön festőművésszel kötött házasságának történetét, a különleges asszony életének utolsó ‒ 1919-től 1934-ig, vagyis „Ady ravatalától Csinszka koporsójáig” tartó ‒ szakaszát dolgozta föl.
A nyolcvanöt esztendős magyar származású amerikai történész, John Lukacs frissen megjelent kötete, az Isten velem egyfajta számadás: vallomás az ó- és új hazáról, belső világáról, családjáról és a modern korról.
Az albumok sorából mindenképpen említést érdemel a Méry Gábor ‒ Jankovics Marcell szerzőpáros harmadik közös munkája, amely a felvidéki Bártfa csodálatos, gótikus, Szent Egyedről elnevezett bazilikáját láttatja; Jékely Zsombor és Lángi József Magyarország északkeleti megyéinek középkori templomait járta be falfestmények után kutatva.
Mohay Tamás néprajztudós a csíksomlyói pünkösdi búcsújárás eredetét, történetét és hagyományát vette górcső alá. Lokálpatrióta fővárosiak és a helytörténet iránt érdeklődők számára pedig jó hír, hogy útjára indult a Budapesti kultúrtörténeti séták sorozat, amelynek első kötete az Andrássy út villáit, palotáit, kávéházait, középületeit, építtetőiket, tulajdonosaikat mutatja be ‒ számtalan fotó kíséretében. A sort persze hosszan folytathatnánk, és erősen szubjektív is e szemezgetés. Ezért legjobb, ha ezt mindenki maga teszi meg. A következő, a 81. könyvhétig mindenképpen kitarthat az idén kínált színvonalas olvasnivaló.
