Katolikus neveltetéséhez híven egész életében a katolikus politika, sajtó és családi élet embere maradt. Ebből eredt életének minden öröme, megpróbáltatása és buktatója is a XX. század második felének útvesztőiben. Minderről számot ad a vele készült, most megjelent interjúkötetben.
Jogi tanulmányait is küzdelmesen kellett befejeznie. Nyolc gyermeke nevelésének gondját és örömét nagyszerű feleségével oszthatta meg. Márton Áron püspökben és másokban, akikkel összehozta a sors, sok kiváló lelkipásztort ismerhetett meg. A nyilasok és kommunisták börtönének sötétjét is megtapasztalhatta. A munkától soha nem riadt vissza, akár lapunk pénzbeszedői vagy főtői munkaköréről volt szó, a Szent István Társulat jogi tanácsadásáról vagy a kereszténydemokrata párt szervezéséről.
Az Új Ember olvasói számára a könyv sajátos értéke, hogy bepillantást enged a szerkesztőség és kiadóhivatal nehéz évtizedeinek életébe.
Keresztes Sándor a kommunista diktatúra utáni első vatikáni nagykövetként, 1990-94-ben képviselhette a Szentszéknél a hazai és határon túli nemzet érdekeit. Nemcsak a pápalátogatás ideje volt ez, de a magyar diplomácia visszatéréséé is a Vatikánba. Minderre emlékezni nemcsak egy rögös életút felidézése, nem is csupán számadás, amire mindnyájunkat szólít majd az Úr, hanem talán leginkább hálaadás.
(A kiegyezés reményével. Keresztes Sándor visszaemlékezései. Beszélgetőtárs Elmer István. Kairosz Kiadó, 2008)
