Inkább a szerző tanulságos önvallomására hívom fel a figyelmet: „Mint a Vatikáni Államtitkárság magyar munkatársa, mint római katolikus akár Rómában, akár Magyarországon, tartozom ezzel a római és a világegyháznak, a mindenkori római pápának, egyben a vonatkozó előírásoknak, hogy föltárjam a bíboros gondolatvilágát. Mert ezeknek a köteteknek ez a vezérfonala: megismerni Mindszenty atyánk gondolatait, amelyek az amerikai követség félrabságában olyan sokáig foglalkoztatták. (…) Tartozom vele Mindszenty bíboros emlékének, hiszen azok közé sorolhatom magam, akik fölismerhették: Mindszenty hercegprímás nemzeti hős akart lenni. Ezt a fölismerést is dokumentálják az itt közölt és idáig ismeretlen levelei.” E kötet kapcsán fel kell hívnunk az érdeklődő olvasók figyelmét a szerzőnek a Századunk című folyóirat ez évi első számában megjelent (Zinner Tiborral közösen írt, Washingtonból jelentjük című) tanulmányára. Ez is Mindszenty bíborossal foglalkozik: az amerikai nagykövetségen töltött tizenöt évnyi „félrabság” utolsó esztendejével. (Mint tudjuk: Mindszenty bíboros 1971. szeptember 28-án hagyta el az országot.) Az amerikai levéltárakban fennmaradt iratanyag alapján az ország elhagyását megelőző és követő időszakról ad képet Somorjai és szerzőtársa. A levelekből, feljegyzésekből átélhető azoknak a hónapoknak küzdelme, izgalma, minden ellentmondása is. Az emlékiratok természetes tévedéseire, különböző szerzők ellentmondó megállapításaira, de a vatikáni és amerikai diplomácia különféle véleményeire és céljaira is rámutatnak az iratok. Ez a tanulmány is ugyanazt a célt szolgálja: hogy minél mélyebben megismerjük Mindszenty József gondolatvilágát.
