Az évforduló ellenére a szervezők nem kívántak múltidézésbe fogni, sokkal inkább kiteljesíteni azt a koncepciót, amely mindig is jellemezte a fesztivált: a klasszikus kultúra közvetítése mellett teret adni a kortárs inspirációknak. Néhány fellépő jelenléte mégis feleleveníti az elmúlt évtizedeket, hiszen a Budapesti Fesztiválzenekar, amely Beethoven-esttel, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar (az egykori Állami Hangversenyzenekar), mely Bartók-koncerttel készül, illetve a zárókoncerten fellépő Liszt Ferenc Kamarazenekar mindig is fontos szereplője volt a programsorozatnak. Szintén a hagyományokat folytatja az esztendő zenetörténeti évfordulójára való emlékezés: idén a kétszáz éve született Erkel Ferenc életművét kívánják minél teljesebben bemutatni. Nemcsak a népszerű darabokat, de olyan ritkaságokat is meghallgathat a közönség a „magyar nemzeti opera megteremtőjétől”, mint a Dózsa György, a Bátori Mária vagy a Brankovics György. Idén Dánia a fesztivál kiemelt vendége. Az egyik legrégebbi múlttal rendelkező balett-társulat, a Dán Királyi Balett két estén is fellép. Az elsőn a romantika legendás koreográfusa, August Bournonville talán legismertebb munkája, A szilfid mellett George Balanchine Bizet C-dúr szimfóniájára készített koreográfiája látható, mely az egész társulatot felvonultatja. A második előadás Shakespeare Othellójának modern színpadra vitele, amely kifejezetten az ifjúság számára született. A belvárosi Szent Mihály-templom ad otthont a világhírű kórus, az Ars Nova Coppenhagen koncertjének, amelyen egymást kiegészítve szólalnak meg középkori, reneszánsz és kortárs darabok. A vendég országot egyébként már az ünnepélyes megnyitón köszönti a fesztivál a Ludwig Múzeumban, a Hatalmi játszmák című kiállítás keretében. A kortárs dán művészek munkáit felvonultató tárlat a hazai képzőművészetben egyelőre még ritkán megjelenő témához viszi közelebb a magyar közönséget: a gazdasági és környezeti problémákról, felelős társadalmi-politikai gondolkodásról kialakított képünket vizsgálja, illetve azt, minderre hogyan képes hatni a művészet. Roma vagyok – magyar vagyok címmel külön „programcsokor” várja a közönséget. Ennek keretében a legkülönfélébb művészeti ágakban – fotó, festészet, színház, zene – alkotó cigány művészek munkáival ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Mindemellett pedig a huszonöt éves 100 tagú Cigányzenekart is köszöntik idén. A ma már Európa-hírű együttes annak idején először a tavaszi fesztiválon mutatkozott be. A programsorozat középpontjában hagyományosan a zene és a színház áll, ugyanakkor minden esztendőben kapcsolódik hozzá számos képző- és iparművészeti esemény is. Idén sincs ez másként, hiszen többek között a Magyar Nemzeti Múzeumban a XXVIII. Magyar Sajtófotó Kiállítás, a Vármegye Galériában Csángó tavasz címmel Petrás Mária tárlata vagy az Iparművészeti Múzeumban a dán testvérintézmény ékszergyűjteményét bemutató kiállítás várja a látogatókat.
(További tudnivalók: http://www.btf.hu/)
