Kísértésbe vihet-e minket Isten?

A Miatyánkban a „ne vígy minket kísértésbe” mondat „nem jó fordítás” – mondja Ferenc pápa a „Mi Atyánk” tévéadás hetedik részében a Tv2000 csatornán 2017. december 6-án este. A pápa Marco Pozza atyával, a padovai börtön lelkészével beszélget minden rész elején. A kilenc részből álló adás a Vatikán Kommunikációs Titkársága és a Tv2000 (az Olasz Püspöki Konferencia csatornája) közötti együttműködésből jött létre. Az egyes részekben Marco atya a kultúra világának ismert személyiségeivel is találkozik. A hetedik rész vendége Umberto Galimberti filozófus, aki szerint „a kereszténységre jellemző optimizmus nem létezik más kultúrákban”.
„A franciák is megváltoztatták a szöveg fordítását – folytatja a pápa –, mégpedig így: »Ne engedd, hogy kísértésbe essünk!« Én vagyok, aki elesem, nem ő [Isten] az, aki belelök a kísértésbe, hogy aztán nézze elesésemet. Nem! Egy apa nem tesz ilyet, egy apa rögtön segít felkelni [ha látja, hogy elestünk]. Az, aki kísértésbe visz téged, az a sátán, ez a sátán rendszeres munkája. Amikor ezt a kérést mondjuk, arra gondolunk, hogy amikor a sátán kísért engem, [Atyám,] segíts nekem, nyújtsd ki a kezed, húzz ki, mert megfulladok [ahogy a vízben süllyedni kezdő Péter kérte Jézust].”
Ferenc pápa tehát azt hangsúlyozta, hogy Isten nem visz minket kísértésbe, és a Miatyánk eme kérésének az értelme, hogy bármilyen próbatétel elé kerülünk is, bármilyen megpróbáltatás ér, bármilyen kísértés környékez is meg bennünket, ne hagyj el minket, légy velünk, fogd a kezünket, légy segítségünkre, ne hagyd, hogy elbukjunk, segíts, hogy helytálljunk.
A pápa azon kijelentése, hogy a „ne vígy minket kísértésbe” megfogalmazás nem jó fordítás, mert megzavarhatja a hívő embert, arra késztetheti az egyes püspöki konferenciákat, hogy vizsgálják felül a Miatyánk használatban lévő fordítását. Arról azonban nincs szó, hogy Ferenc pápa elrendelte volna az egész Egyházban a meglévő szövegváltozat megváltoztatását. Franciaországban a püspöki konferencia 2017 tavaszán vezette be a „ne engedd, hogy kísértébe essünk” megfogalmazást, amelyet a többi keresztény felekezet közül is sokan átvettek.
A „Mi Atyánk” egyes adásai megtekinthetők (olaszul) a Tv2000 YouTube-csatornáján. A pápa Marco atyának adott válaszaiból könyv is született, amely a Quando pregate dite Padre nostro (Amikor imádkoztok, mondjátok: Atyánk) címmel jelent meg.

Tőzsér Endre SP

3 hozzászólás a(z) “Kísértésbe vihet-e minket Isten?” bejegyzéshez

  1. Vass Balázs szerint:

    Régi vita, hogy került a Miatyánkba a “ne vígy minket kísértésbe!” és hogyan is értsük? Akarja – akarhatja – Isten, hogy kísértésbe essünk? Hiszem, hogy az isteni bölcsességben ez benne van: Nem véletlenül volt ott a Paradicsomban a “tiltott gyümölcs és a kígyó”! A kísértésre – és a bűnbeesésre – igazából szükségünk van, hogy megélhessük az Isten szeretetének fontosságát, megbocsájtó kegyelmét, hiszen mindent, ami jó és fontos az életben, csak hiányával, vagy elvesztésével tudunk igazán értékelni !! Zorán egyik kedvenc dala: “A szerelemnek múlnia kell!”, mert “hogy tudd, egy pohár víz mennyit ér, ahhoz hőség kell, ahhoz sivatag kell!”. Bizony, a szeretet, az Istenszeretet megéléséhez is kell a bűn, a kísértés!
    EZÉRT FONTOS, HOGY NE AZT KÉRJÜK, NE ÉRJEN MINKET KÍSÉRTÉS (se úgy hogy “ne vígy”, se úgy, hogy “ne engedd!”), HANEM AZT KÉRJÜK AMI VALÓBAN FONTOS: NE HAGYJ EL A KÍSÉRTÉSBEN !
    A Miatyánk a “valóban fontos dolgok” kérésének quinesszenciája, – amikben valóban rászorulunk Isten kegyelmére!
    Ez a szövegváltozat ráadásul ritmusában – mondva és énekelve is – illeszkedik a mostani szövegbe. Én évek óta már így imádkozom (minden lelkifurdalás nélkül).

  2. Monostori Tamás szerint:

    Biztos, hogy a világ legismertebb, és sok-sok évszázada változatlan imádság szövege zavarhatja meg a hívő embert?
    Nem lehet esetleg, hogy inkább a szöveg megváltoztatása, sőt, már annak a hírnek a fölröppenése is, hogy fölmerült a megváltoztatás gondolata?
    Nem lehet esetleg, hogy talán az is megzavarhatja a híveket, hogy maga a Pápa azt mondja, hogy nem jó ez a szöveg??
    (Nem is nagyon értelmezhető, mit akar pontosan jelenteni, hogy “nem jó a fordítás”. Konkrétan honnan hova? A Mi Atyánk nem egy hagyomány, hanem szó szerint benne van az Evangéliumban (Mt 6,9-13.). Tudtommal a Katolikus Egyház hivatalos liturgikus szövegforrása a latin nyelvű Nova Vulgata. Nem jó a Nova Vulgata?? Vagy nem jó a Szentmise szövege?? A Pápa szerint!? Egyébként a Nova Vulgata (1979.) és a (latin) Szentmisében mondott Mi Atyánk szövege valóban nem egyezik, de az egyetlen komolyabb (de nem jelentős) eltérés éppen nem ebben a sorban van. A Szentszék pedig – elsősorban a Liturgikus Kongregáció – jobbnak látta nem megváltoztatni a Szentmise szövegét, természetesen a hívek miatt. A Mi Atyánknak a mindmáig hivatalos (latin) szövege nem pusztán „sodródás az idővel”, hanem nagyon komolyan mérlegelt tudatos döntés.)
    Biztos, hogy a szent szövegeinket kell „felülvizsgálni” és igazítani az épen adott kor emberének “zavarodásához”? Ha jól látom, a franciák nem a fordítást (milyen nyelvről?) változatták meg, hanem átírták a szöveget!! Ha ez folytatódik, minden országban máshogy mondhatják a Miatyánkot?
    Esetleg előfordulhat az is, hogy – miután az évszázadok alatt már nagyon sokan, és nagyon sokszor megvizsgálták – mégis csak jó ez a szöveg?
    Attól tartok ebben a történetben a Mi Atyánk szövege az, amelyik a legkevésbé zavarja meg a híveket.
    Imádkozzunk főpásztorainkért! (Hogy pontosan mit? Hát, nem is tudom. Talán néhány Üdvözlégyet. Az még jónak tűnik…)

  3. Ibrahim Moshe szerint:

    Nagyon-nagyon ideje lenne, hogy ezt a téves fordítást megváltoztassuk!
    Nehogy egy új betérő, amikor először találkozik a Miatyánk szövegével, azt higgye, hogy “ezeknek az Istenét külön kérni kell, hogy ne vigyen a kísértésbe, mert különben oda vinne??!!”
    Jézus bizonyára arámi nyelven mondta el az első Miatyánkot, és amikor ezt görögre fordították, akkor került bele véletlenül ez a “Leiterjakab”. Ezt tette át Szent Jeromos a Vulgataban latinra, majd terjedt el az egész Egyházban.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..