Kipróbálnád? Kipróbáltuk!
Fotó: Turcsik István

 

Az elmúlt években Kiss Ulrich SJ mintegy hatvan alkalommal tartott szemináriumokat olyan cégvezetőknek, akik hivatásukat a keresztény értékrend alapján szeretnék gyakorolni. A „Management by Jesus” szemináriumok idei konferenciáját október 12-én a Fővárosi Közgyűlés dísztermében tartották.
A „Management by Jesus” (MbJ) elnevezés azt fejezi ki, hogy Jézus „a világ bizonyítottan legsikeresebb menedzsere”, akitől érdemes és lehet tanulni a vezetés terén is. A II. MbJ-szimpózium alkalmat adott a találkozásra és az ismeretek bővítésére mindazoknak, akik már elvégezték a szemináriumot, valamint azoknak is, akik most szeretnének megismerkedni e keresztény alapokon álló vezetői értékrend és magatartás elveivel és gyakorlatával.
A konferencia bevezető előadását Vízi Elemér jezsuita tartományfőnök köszöntője után Tóth József, az ÉrMe Üzleti Hálózat vezetője tartotta. XVI. Benedek pápa Caritas in veritate kezdetű enciklikáját idézve felhívta a figyelmet arra, hogy „a gazdasági értékek mindig emberi értékek”. Az ÉrMe arra szeretné ráirányítani a figyelmet, hogy az üzlet nem csak a profitról szól. Vállalkozónak lenni hivatás, a jelenen túlmutató lét, a szeretet, a közösség és az önátadás jegyében. Vallásos közösségként az ÉrMe nemcsak a tagok életét segíti, de a vállalkozói környezet felé is igyekszik közvetíteni a krisztusi tanítást. Tóth József a jövőről szólva elmondta, szeretnék elindítani a fiatal keresztény vezetők mentori programját.
Kiss Ulrich SJ a megjelenteket köszöntve kiemelte, hogy az MbJ a társadalom gerincét jelentő kis- és középvállalatoknak kíván segítséget nyújtani, hiszen ezek teremtik meg a családi vállalkozások atmoszféráját, ezek jelentik az üzlet emberi oldalát. A gazdaság ott sikeres, ahol a kis- és a közepes vállalkozások jól prosperálnak. Az MbJ a jezsuita küldetés szerint a gazdasági élet más szereplőivel is párbeszédet folytat. Az önismeret, a kreativitás és a hősiesség fontos jellemzője egy vezetőnek, ám ennek a háromszögnek a közepébe kell helyezni a szeretetet. Kiss Ulrich a szimpózium résztvevőit közös gondolkodásra hívta: képzeljék el, milyen lesz ez a mozgalom a jövőben. Erre a kérdésre csak akkor lehet jó választ adni, ha mindenki megteszi azt, amit kell, méghozzá most.
A vállalkozók tízparancsolatának dramatizált változatát Dóczy Péter színművész adta elő, majd a céltudatos vállalkozásról beszélgetett Fürjes Balázs, a budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos és Feller Antal, a Hungaro­pharma Gyógyszerkereskedelmi Zrt. vezérigazgatója. Elhangzott: minden vállalkozás az emberrel kezdődik, majd a célok meghatározásával folytatódik. Ahhoz, hogy aratni tudjunk, először vetnünk kell, ehhez pedig szükség van a bátorságra és a hitre. Fontos ugyanakkor, hogy ne váljunk függővé a célunktól. A célunknak nem csak értelmesnek és nagyratörőnek, de értékesnek és jónak is kell lennie. A cél nem egy pont, hanem egy irány – maga az út sokszor fontosabb, mint a megérkezés. Jézus nem csak az igaz­ság és az élet, de maga az út. Feller Antal gyakorlati példákon keresztül mutatta be, miért elengedhetetlen a vállalkozói életben a felelősség, a múlttal történő becsütetes szembenézés, valamint a határok és a komfortzóna átlépése. Rámutatott, hogy a „megfigyel, értékel, cselekszik” (MÉCS) lépései a vállalkozókra is vonatkoztathatók.
Hogyan lehet az állandóan változó környezetben felépíteni egy csapatot, különösen akkor, ha a céget háromévente átszervezik? Erre a kérdésre Éry Gábor, az Ericsson Magyar­ország vezérigazgatója próbált választ adni. A szakmaiság, a tisztelet és a kitartás mellett az etikus üzleti működés is fontos, ami bár rövid távon nem feltétlenül kifizetődő, hosszú távon kifejezetten üzleti előnyt jelent. Az Ericssonnál az alkalmazottaktól kezdve a legfelsőbb vezetésig mindenki egy etikai kódex szerint végzi a feladatát.
A csapatmunka pedig azt jelenti, hogy minden feladatnak három felelőse van. Az egymásra utalt, helyi célokért dolgozó munkatársak a „la familia” keretén belül tevékenykednek. Ez segít abban, hogy egységes csapattá, közösséggé kovácsolódjanak azok, akik együtt dolgoznak.
A vezetés játékszabályairól és korlátairól tartott előadást Csák János, a Design Terminál tulajdonosa. Elmondta: a sikeres vállalkozás igazi emberi szükségleteket elégít ki. Mind­ezt úgy kell megtennie, hogy a világ ne veszítsen a gazdagságából. Ehhez az előadó szerint rendkívül nagy szükség van a gyermeki kíváncsiságra, a játékosságra.
„A lélek tápláléka az öröm” – írja Szent Ágoston. De vajon mi a szerepe az ünnepnek egy cég életében? Erről beszélt ­Heves István, az Orient River Kft. ügyfélkapcsolati menedzsere. Rámutatott: az ünnep egy vállalat életében alkalmas arra, hogy megemlékezzenek a jóról. Ráirányítja a figyelmet egy konkrét célra, és erőforrásként is szolgál. Azt domborítja ki, hogy nem a több, hanem a jó a jobb. Ünnepelni tulajdonképpen bárhol lehet, de a nagyobb ünnepeket érdemes ott tartani, ahol nincs térerő. A csapatépítés és az ünneplés nem ugyanaz, de a bensőséges ünnep erősíti a közösséget.
Polló László tanácsadó szervezetfejlesztő, valamint Ekler Gergely, a Keler Zrt. stratégiáért és ügyfélkapcsolatokért felelős igazgatója a megfelelő önismeretről beszélt. Elhangzott: elengedhetetlen, hogy a vezető jó emberismerettel rendelkezzen. Ugyanakkor az ösztönös önismeret nem elég, el kell jutni a tudatos önismeretig. Lényeges tulajdonság az őszinteség – nemcsak kifelé, befelé is. A vezetőnek egy lelkiatyára is szüksége van, aki tükröt tart elé.
A tanácskozás szünetében felköszöntötték azokat, akik tíz évvel ezelőtt részt vettek az első MbJ-kurzuson.
Lajos Mihály, az Agrofil Kft. tulajdonos-ügyvezetője és Illéssy János pénzügyi tanácsadó a kreativitás és a tanulás vállalkozásban betöltött szerepéről tartottak előadást. Kiemelték: a tanulás és a kreativitás – amely alázat nélkül nem sokat ér – a sikeres vállalkozás alapja, ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy minden találmány más emberek által kitalált vagy felfedezett eredményekre épül. Az idők jeleire minden vezetőnek figyelnie kell, de ez nem azt jelenti, hogy minden, ami a régi, egyben elavult is. A jó ötlet fontos, ám igazán az számít, hogy meg lehet-e valósítani. Lajos Mihály vidéki vállalkozóként elmondta, hogy a munkaerő megtartása is kreativitást igényel, a Z generációhoz tartozó munkavállalókkal pedig csak megfelelő leleményességgel lehet megtalálni a hangot.