Kiállítás Bukarestben

Böcskei László nagyváradi megyéspüspök és munkatársai ismertették a Kultúra és Nemzeti Identitás Minisztériuma, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye és a Román Nemzeti Történeti Múzeum szervezésében megvalósuló Felix Terra – Történelem és egyházművészet a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyében című kiállítás részleteit. A tárlatot december 14-én nyitották meg, és 2018. április 1-jéig lesz látogatható.
A Szent László-emlékév lezárásaként a nagyváradi püspökség egyedülálló lehetőséget kapott az alapító szent király és a magyar katolicizmus évezredes történelmi és egyházművészeti hagyatékának bemutatására a Román Nemzeti Történeti Múzeum épületének nagytermében.
Csorba Sándor levéltáros elmondta: a több mint ezer négyzetméteres tárlaton közel százötven jelentős tárgyat állítanak ki, például a Luxemburgi Zsigmond nagyváradi sírjában fennmaradt ékszereket, a városban keletkezett és a Szent László-kultusz számára felbecsülhetetlen értékű Dubnici krónikát, vagy az egyházmegye talán legértékesebb műkincsét, a flamand késő reneszánsz egyik remekműveként számon tartott belényesi Szűz Mária-kegyképet.
Az egyházmegye saját gyűjteményeiből származó, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Levéltár és a nagyváradi Körösvidéki Múzeum által kölcsönzött műkincsekből összeállított tárlat nem csupán az egyházmegye történetének legjelentősebb múzeumi eseménye, hanem az erdélyi katolicizmus talán legnagyobb hatású és minden szempontból Szent László nagyságához méltó megnyilvánulása Románia egyik országos jelentőségű kulturális intézetében.
Böcskei László megyéspüspök elmondta: az idei emlékévre készült új Szent László-pásztorbotot is kiállítják, ezáltal is szeretnék hangsúlyozni, hogy az Egyház feladata nemcsak az értékőrzés, hanem az értékteremtés is. A kiállítás helyszínéül azért is választották Bukarestet, mert a román fővárosban is szeretnék megismertetni az egyházmegye gyökereit. „Olyan világban élünk, amely egyre inkább arcnélkülivé válik – fogalmazott a püspök. – A váradi egyházmegyének van arca, amelyhez minden kor a maga legszebbjét és legjobbját adta hozzá. Szeretnénk ezt megmutatni, s talán ezáltal jobban megismernek, és jobban meg is értenek majd minket.”
A sajtótájékoztató második felében a katolikus püspökség tulajdonában lévő barokk palota felújítási munkálatait ismertették. A beruházás első szakasza december közepén kezdődött. Délkelet-Európa és Románia legjelentősebb barokk műemléke az 1762 és 1776 között épült nagyváradi püspöki palota, amely monumentális külsejével és belső eleganciájával méltán tarthat számot nemzetközi elismerésre. A francia barokk palotaépítészet cour d’honneur vonulata az épületet tervező Franz Anton Hillebrandtnak köszönhetően jelent meg Nagyváradon.
Matuz Zsolt projektfelelős beszámolója szerint a nagyszabású beruházás során elvégzik a palota statikai megerősítését és restaurálását, műtárgyvédelmi szempontok alapján múzeummá alakítják az épületet, és látogatóbaráttá teszik, különös tekintettel a fogyatékkal élők igényeire. A hatmillió euró összköltségű felújítás első szakasza során kétmillió eurót használnak fel, a költségeket a magyar kormány támogatásából fedezik. A megyéspüspök elmondta, a munkálatok ideje alatt sem zárják le teljesen a palotát, amelynek közművelődési szerepet is szánnak. Az épület műemlékvédelmi szempontból tartogat még meglepetéseket, hiszen tudnak lemeszelt falfestményekről, amelyek a felújítás során bukkannak majd elő. Ezekről időközönként tájékoztatják a nagyközönséget, és a felújítás minden egyes része követhető és nyilvános lesz.

Forrás és fotó: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..