Ki vagy: Márta vagy Mária?
Fotó: Pexels.com

 

Valószínűleg sokunk számára gondot jelent, hogy amikor házigazdák vagyunk, gondoskodnunk kell vendégeink fizikai szükségleteiről, ugyanakkor jó lenne beszélgetni is velük, odafigyelni rájuk.
Az Aleteia portál munkatársai egy nap a reggel olvasott szentírási szakasszal kapcsolatban feltették egymásnak a kérdést: Te ki vagy? Márta vagy Mária? Márta, aki sietve kiszolgálja a vendégeket, vagy Mária, aki csak ül Jézus lábainál?
„Én teljesen Márta vagyok” – sóhajtott föl egyikük, akinek gyakorlatias, tettre kész hozzáállását mindig is irigyelték a kollégái. Volt, aki úgy érezte: ő maga sem Márta, sem Mária – ám igyekszik magáévá tenni mindkét nőtípus legjobb tulajdonságait. Mert igen, Mártának is vannak előnyös tulajdonságai, hiszen ha ő nem lenne, vajon mit evett volna Jézus? A két nővér vonásait ötvözhetjük, hogy jó házigazdák legyünk, akár karácsonykor, akár máskor.
Először is a vendégek megérkezése előtti napokban, hetekben imádkozz úgy, mint Mária, vagy legalább mondj egy fohászt, valahányszor eszedbe jut. Az ünnepi készülődésben megnyugtatnak bennünket Liguori Szent Alfonz szavai, akinek hozzáállása Máriáéra emlékeztet: „Mint akit az anyja vigasztal, úgy vigasztallak meg én titeket” – állítja a középpontba Izajás könyvén (Iz 66,13) keresztül Isten gondoskodó vonásait.
„Emmánuelre” bízhatjuk a félelmeinket, például az attól való aggódást, hogy nagy családi veszekedés tör ki a vendégség közben. És elsuttoghatjuk neki apró gondjainkat is: „Segíts, hogy ne felejtsek el vajat venni!” Szent Alfonz mindig arra biztat, hogy gyakran és nagy bizalommal forduljunk az Úrhoz: „Tartsd mindig észben, hogy sem barát, sem testvér, sem apa, sem anya, sem házastárs nem szeret jobban téged Istennél.” Tudod, Emmánuel azt jelenti: „Velünk az Isten” – mert valóban velünk van.
Másodszor, készülődj a vendégségre úgy is, mint Márta! Például kezdd el időben a felkészülést. Mindannyian ismerünk sokgyermekes anyukákat, akik a gyereknevelés mellett még egyetemre is járnak, s ráadásul a plébániai ismerősöket is rendszeresen meghívják magukhoz. Mindezt képesek úgy megoldani, hogy nyugodtan beszélgetnek a vendégeikkel, odafigyelnek rájuk, és nem rohangálnak körbe-körbe tányérokat és poharakat töltögetve, asztalokat és pultokat törölgetve. Egy ilyen anyuka végül is Márta vagy Mária?
Ha jobban megfigyeljük a dolgokat, észrevehetjük, hogy kuktában fődögél az étel, hogy papírtányérok vannak kikészítve, és hogy mindenki magát szolgálja ki itallal a hűtőből – tehát minden előre el van készítve.
Harmadszor, a vendégség alatt legyél olyan, mint Mária! Gyakran hangsúlyozzák, milyen fontos, hogy mások Krisztust lássák bennünk. Teréz anya, aki tevékeny Mária, arra tanít, hogy lássuk meg Jézust a gyermekünk, az idegenek és az asztalunknál ülő vendégek arcában egy­aránt: „mindegyikük Jézus álruhában”.
Akkor tehát: hogyan fogok bánni Jézussal, amikor az asztalomhoz ül idén karácsonykor? Rá se nézek, mert a húst kell zsírral locsolgatnom?
Reméljük, nem így lesz. Reméljük, oda tudunk ülni hozzá, és nézhetjük gyönyörű arcát. Reméljük, tudunk szedni neki az ételből, ami a kuktában várja – mert még ha nem is vagyunk született Márták, sem Máriák, azért úgy teszünk, mintha azok lennénk. Tudjuk, „Mária a jobbik részt választotta”, mégis – mivel így szeretnénk – étel is várja vendégeinket. Anastasio Ballestrero bíborossal, Torino korábbi érsekével is egyet kell értenünk: „Az otthonunkban van hely Mártának és Máriának is, és mind a két helyet nekünk kell betöltenünk. Máriának kell lennünk, hiszen az Igét látjuk vendégül, és Mártának, hiszen az Emberfia érkezik hozzánk.”

Fordította: Verestói Nárcisz
Forrás: Aleteia.org

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.