Kettős ünnep Újpalotán

Érezte egész egyházmegyénk, felelősek vagyunk a városért, hogy a lakótelepek hétköznapi szürkeségében láthatóan meg kell mutatnunk Krisztust, aki jövőt és reményt ajándékoz nekünk” – fogalmazott akkor szentbeszédében a főpásztor. Megemlékezett Boldog Salkaházi Sáráról, a szolgáló szeretet vértanújáról is: „Tekintsünk fel ebben a templomban mindig az ő alakjára, kérjük a pártfogását nehéz időkben, hogy hiteles keresztények, érző szívű, bátor emberek lehessünk.” Akkor még csak a leendő oltárkép tervein szereplő Sára testvérre tekinthetett fel az ünnepi szentmisére összegyűlt hívek sokasága. Mára elkészült és teljes monumentalitásában, pompájában tölti be a szentélyt Puskás László görög katolikus pap, festőművész és felesége, Nadja asszony alkotása, amely megrázó erővel jeleníti meg Urunk színeváltozását. A fordított T alakú oltárkép felső részén – ragyogó színű mozaikkockákból kirakva – látjuk a fehér-arany fényben tündöklő Jézust, két oldalán Mózest és Illést, valamint az Isten fényességétől megriadt, arcra borult Péter, Jakab és János apostolt. A Tábor-hegy lábánál a huszadik századi magyar boldoggá avatott vértanúk és hitvallók – Batthyány-Strattmann László, IV. Károly király, Apor Vilmos, Romzsa Tódor és Meszlényi Zoltán, illetve Salkaházi Sára – kinyújtott kézzel, imádó mozdulattal fordulnak a két próféta között álló Krisztus, illetve a képbe beépített tabernákulumban elhelyezett Eucharisztia felé. A képet alkotó Puskás László a Tábor-hegyről és a Duna-partról származó eredeti szikladarabokat épített be a mozaikba. Az imádkozó ember ezáltal közvetlenebb kapcsolatba kerülhet az ábrázolt helyszínnel, mélyebben átélheti a bibliai jelenet tartalmát. Az elkészült oltárképet május 9-én ünnepi szentmise keretében Erdő Péter bíboros áldotta meg. Ekkor jelentette be a főpásztor a budapest-újpalotai Boldog Salkaházi Sára plébánia megalapítását, s Repcsik Gyula eddigi plébániai kormányzó plébánosi kinevezését. „Ma nemcsak valamely épületet, hivatalt vagy területet hívjuk plébániának, hanem azoknak a Krisztus-hívő embereknek a közösségét is, akik egy adott területen élnek” – mondta a főpásztor. „Ennek a plébániának – egyházmegyénk papságával egyetértésben – kijelöltük a területi határait. A plébániai léthez azonban az is szükséges – és ezt a plébánia fogalma kívánja meg –, hogy a hívőknek ezt a közösségét a püspök felszentelt papra bízza, aki a főpásztorának megbízásából, vele összhangban, a Krisztustól kapott pásztori küldetését gyakorolva az ige, a szentségek és a pásztori vezetés szolgálatával áll a közösség élén” – hangsúlyozta a főpásztor, miután átadta Repcsik Gyula atyának a plébánosi kinevezést.