Kereszttűzben a görög ortodox Szent Katalin-kolostor a Sínai-félszigeten
Fotó: Pravmir.com

 

A harc akkor alakult ki, amikor az Iszlám Állam fegyveresei tüzet nyitottak az egyiptomi rendőrség által fenntartott ellenőrző pontra, amely a Szent Katalin-kolostor közvetlen közelében helyezkedik el. A terrorszervezet fegyveresei egy rendőrt megöltek, négyet pedig megsebesítettek. Helyi források szerint a terroristák egy hegytetőről vették célba a rendőrségi ellenőrző pontot. A rendőrségi bázis, ahogyan a kolostor is, a Sínai-félsziget déli részének sivatagos, hegyes vidékén található, ahol a Szentírás tanúsága szerint Isten az égő csipkebokorban megjelent Mózesnek.
A Szent Katalin-kolostor az UNESCO világörökségi listájának helyszíneként számos zarándokot vonzott az elmúlt időszakban, ám 2015 óta biztonsági okokból zárva van a látogatók előtt. A támadás idején így csak a szerzetesek tartózkodtak ott.
Nem tudni, hogy a tűzharc során kárt szenvedett-e az épület, amelynek falait még Jusztinianosz bizánci császár idejében emelték, a VI. században.
A támadás egy héttel azután történt, hogy öngyilkos merénylők bombát robbantottak két kopt keresztény templomnál a Nílus-delta vidékén található Tanta, valamint a tengerparti Alexandria városában, a virágvasárnapi liturgia idején. A merényletekben negyvenöten vesztették életüket.
A Szent Katalin-kolostor Egyiptomban a Sínai-félszigeten, a Sínai-hegy (Hóreb-hegy) csúcsának lábánál fekszik. 2002 óta szerepel az UNESCO kulturális világörökségi listáján.
A görög ortodox kolostort 550 körül alapították, ez a világ egyik legrégebbi, folyamatosan eredeti feladatkörében működő kolostora. Előtte kápolna állt itt, amelyet a IV. század elején Heléna császárnő építtetett, azon a helyen, ahol a hagyomány szerint Mózes az égő csipkebokrot látta. Mózes később a közeli hegyen kapta meg a tízparancsolatot tartalmazó kőtáblákat.
A hely a keresztények között hamar zarándokhellyé vált, és a VI. században Jusz­tinia­nosz bizánci császár parancsára megerősített kolostort építettek falakkal körbevéve, hogy megvédjék a szerzeteseket és a zarándokokat a fosztogatóktól. Az épületegyüttest csak valamivel ezután szentelték Szent Katalinnak.
A kolostor legfontosabb részei, a VI. századból származó bazilika és az úgynevezett Égő csipkebokor-kápolna, különösebb károsodás nélkül, jó állapotban maradt fenn. A kolostorban felbecsülhetetlen értékű kora keresztény kéziratokat és iko­no­kat őriznek, valamint egy Jézus színeváltozását ábrázoló, szintén a korai kereszténység idejéből szár­ma­zó mozaikot. A kolostorban lakó közösségek mindig igyekeztek szoros kapcsolatot ápolni a körülöttük élő muszlimokkal. Ennek bizonyítéka egy 623-ból származó, Mohamed próféta aláírását viselő dokumentum, amely felmenti a szerzeteseket a katonai szolgálat és az adófizetés alól. Viszonzásul a kolostor területén egy kápolnát mecsetté alakítottak át, amely azóta is iszlám imahelyként működik.

Forrás: Pravmir.com, Wikipédia