Kereszthódolás Máriapócson
Fotó: Lambert Attila

 

A színes üvegablakokon árad be a téli napfény a mária­pócsi bazilikába, s az arannyal gazdagon díszített templombelső megsokszorozza azt. Középen, a kereszt- és a főhajó metszéspontjában egy hatalmas kereszt áll. Különleges kereszt. S bár tökéletes egységet alkot a liturgikus térrel, vendégként van Máriapócson. Háromméteres tölgyfa vázát honfoglalás kori motívum­kincsünket idéző bronzborítás díszíti. Ozsvári Csaba ötvösművész ebben rejtette el szentjeink ereklyéit.
Kereszthódoló vasárnap van. A Görögkatolikus Egyházban a nagyböjtnek ezen a harmadik vasárnapján a templom középpontjába állítják a keresztet. Ez az évszázados hagyomány találkozik ezen a március eleji vasárnapon a magyar Egyház életének egy kiemelkedő eseményével. A 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszus előtt álló Egyházunk három éven át tartó készüle­tének fontos momentuma, hogy országos körútra indul ez a most Máriapócson, első állomás­helyén felállított kereszt, amely eredetileg a 2007-es budapesti városmisszióra készült.
Bejárja az országot és a külhoni magyar közösségeket, s így kíséri készületünket, megújítva, megerősítve bennünket a hitben.
Erdő Péter bíboros, prímás írásbeli üzenetben köszöntötte az ünneplőket. Így fogalmazott: Hitünkben megújulni azt jelenti, hogy a mindennapjainkban újra meg újra meghozzuk a döntést Krisztus mellett. Az ő akarata szerint alakítjuk a tetteinket és egész életünket, mert „őbenne van a mi örömünk és egyetlen reményünk, ő ajándékozza nekünk az igazi boldogságot és az örök életet”. Ha Krisztus keresztjére tekintünk, megértjük megváltásunk művét, azt a szeretetet, amit Jézus tanúsított irántunk, amikor az életét adta értünk.
Ezen a vasárnapon együtt ünnepelnek a Máriapócsra érkező zarándokok főpásztoraikkal, Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolitával, Orosz Atanáz miskolci püspökkel és Szocska Ábel OSBM apostoli kormányzóval. A homíliát Kocsis Fülöp mondja. A kettős ünnep üzenetét bontogatja. A kereszt figyelmeztet: életünk homlokterében mindig a Krisztussal való kapcsolatunk álljon. „Akkor élünk jól, ha ő van a középpontban. A nagyböjtben sem a lemondás a lényeg, hanem az, hogy Krisztust ott tudjuk életünk középpontjában.” A szentek ereklyéit közénk hozó kereszt is üzenetet hordoz számunkra. Azokról az elődeinkről – a magyarságnak hitet hozó szerzetesekről és papokról, nemzeti létünk alappilléreit megépítő uralkodóinkról és a jövőnkért életáldozatot vállaló vértanúinkról – beszél, akik felvették és Krisztussal együtt hordozták keresztjüket. Életük tanúbizonyság arra, hogy az életszentség megélhető valóság. „Szent Márton, Adalbert, ­Gellért, Zoborhegyi András és Benedek, a kassai vértanúk: Kőrösi Márk, a jezsuita Pongrácz István, valamint Grodecz Menyhért, az Árpád-házi szentek: ­István, Imre, László, Erzsébet, Margit és Boldog Gizella, valamint Szent Hedvig és Boldog IV. Károly. De a XX. század vértanúságot szenvedett boldogjai is, köztük Batthyány-Strattmann László, Apor Vilmos, Salkaházi Sára, Meszlényi Zoltán és Romzsa Tódor Krisztus követésében éltek. Egyesültek az Úrral, az ő életét élték, ez tette őket szentté, nem a kereszthordozás.” Kocsis Fülöp arra is figyelmeztet: „Nekünk is vállalnunk kell a kereszthordozást, és ha Krisztussal élünk, akkor ő magára veszi a terhünket, s annyit ad belőle, amennyit jónak lát, amennyire szükségünk van.”
A missziós kereszt két hetet tölt a Nyíregyházi Egyházmegyében. Ezek a napok alkalmat kínálnak a zarándoklatra, a húsvéti gyónásra, a szertartásokba való bekapcsolódásra. Máriapócson a kereszthódolásnak egy új formája is kialakult tavaly – mesélte Orosz István parókus, a kegyhely igazgatója. – A kétezer lelkes településen imádsággal, énekkel körüljárták a kereszteket. Sok van itt belőlük, az első ikonkönnyezés óta eltelt háromszáz év vallásgyakorlatának köszönhetően. Kereszteket találunk a ki- és a bevezető­utakon, a kereszteződésekben, a temetőnél, de az utcákon is előszeretettel állítanak és gondoznak kereszteket az emberek. Ezúttal a templomba mentek, hogy hódoljanak a már péntektől itt tartózkodó missziós kereszt előtt, amelyhez eljöttek a nyíregyházi Szent Atanáz Hittudományi Főiskola által szervezett hittanverseny döntősei és a liturgikus énekverseny résztvevői is. Orosz István elmondta, hogy a programot a kerület papságával közösen állították össze. Több egyházközség vállalt virrasztást, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Szent Damján kórusa énekes dicséretet tartott. Hétfő délelőttre Máriapócs és a környék általános iskolás diákjait várták vetélkedőre és kereszthódolásra. Délután az idősotthonok és az egyházközségek híveit fogadták elmélkedésre, imádságra. Meghívottak voltak virrasztásra a cigány közösségek is – magyarul és cigány nyelven közel kétszázan dicsőítették az Urat. A középiskolások, az egyetemisták és a fiatal felnőttek hétfő éjjel virrasztottak, a nagykállói középiskola vezetésével.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.