Ezek a tények nem biztos, hogy minden esetben pozitív érzelmeket gerjesztenek a magyar szívekben. De az bizonyos, hogy az utolsó trónörökös alakjához a legkevésbé sem társítjuk a kuruc – labanc ellentéteket, az osztrák elnyomást, vagy a császári seregekkel vívott harcainkat. Egykoron egy generáció számos tagja naivan hitte és remélte, hogy addig kell kitartani, amíg jön Ottó, s aztán újra szép lesz minden. Ottó akkor nem jött. De a császári és királyi sarj, amint tehette Magyarország szolgálatába állt. Erre azonban sok évtizedet kellett neki is, nekünk is várnunk.
A nyilvánosság előtt 1916-ban, apró gyermekként, Ferenc József temetésén tűnt fel először. Egy hónappal később pedig apja magyar királlyá koronázásán, akit 1921-ben fosztottak meg a magyar tróntól. Ottó hazánkban a rendszerváltás idején lett újra igazán közismert. Lelkesedéssel kísérte a közép-kelet-európai változásokat, és sokat tett az Európai Unió bővítéséért is, a magyar ügyekkel foglalkozó delegáció elnöke volt. 1989-ben fővédnöke és egyik szervezője lett a magyar-osztrák határon rendezett „páneurópai pikniknek.” Közvetlen volt, szerény és bizakodó. Több nyelven, köztük magyarul is kiválóan beszélt.
Lapunknak 2001 decemberében adott interjút. Kérdésünkre, hogy miért tekinti hazánkat szívügyének, ezt válaszolta: „Ott voltam, amikor apám a koronázáskor letette az esküt a magyar nemzetre, én úgy érzem, ez az eskü engem is köt. Ezenfelül számtalan kiváló magyar barátom van, nem beszélve legjobb tanáraimról, akik magyar bencések voltak. Végtelenül hálás vagyok nekik ma is.” Ebben a beszélgetésben Mindszenty Józsefről és Márai Sándorról mint a huszadik századi magyar közélet két kiemelkedő példaképéről beszélt. És arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar jövő nem alapozható meg gyűlölettel és bosszúvággyal.
Az utolsó magyar trónörökös kilencvennyolc éves volt. Hét gyermeke, huszonkét unokája és két dédunokája és egy valaha volt birodalom gyászolja.
Habsburg Ottó gyászmiséje július 16-án lesz a bécsi Stefansdomban, a gyászszertartást Schönborn bíboros celebrálja. A holttestet a családi hagyomány szerint a Habsburgok temetkezési helyén, a kapucinus kriptában temetik el, szívét pedig a pannonhalmi kolostorban helyezik végső nyugalomra. A budapesti Szent István bazilikában július 17-én mutatnak be lelki üdvéért szentmisét.
