Megfigyelésének, vegzálásának, majd letartóztatásának legfőbb oka az volt, hogy szembeszegült a romániai katolikus egyházat a Vatikántól elszakítani kívánó kommunista törekvésekkel. Kalandokba nem bocsátkozom, vállalom a vértanúságot – mondta. Végsőkig, a mártíromságig ellenállt, akárcsak titkára, a titokban püspökké szentelt Bogdánffy Szilárd, akit 2010. október 30-án, Nagyváradon avattak boldoggá. A tavaly őszi esemény történelmi és spirituális folytatásának tekinthető szertartáson ezúttal is XVI. Benedek pápa követe, Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa olvasta fel a boldoggáavatási dekrétumot, a szentmisét pedig az egész magyarságot képviselő Erdő Péter bíboros, prímás celebrálta. A háromórás, nagyszabású, mégis közösségi élményt nyújtó ünneplést Schönberger Jenő szatmári megyés püspök köszöntése nyitotta és szívélyes hangvételű köszönetnyilvánítása zárta. Scheffler János 1887-ben Kálmándon született egy sokgyermekes zsellércsaládban. A kiváló képességű fiatalember a szatmárnémeti katolikus gimnázium elvégzését követően Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetemen, majd a római Gregorianán tanult, ahol kánonjogból doktorált. Volt káplán, plébános, hittanár, spirituális… Lelkipásztori feladatai mellett újjászervezte és vezette a Szatmári Katolikus Főgimnáziumot. Teológiatanárként egyházjogot és -történelmet oktatott; katedrát kapott a Kolozsvári Tudományegyetemen. 1942-ben nevezték ki az 1804-ben alapított Szatmári egyházmegye püspökének. Fontos feladatának tekintette a hivatásgondozás megszervezését, a felnőttek lelki-világnézeti nevelését. Jézus Szíve tiszteletének napját ő tette az egyházmegye fogadalmi ünnepévé.
Irodalmi munkássága is jelentős, Szatmártól Chicagóig, illetve A szentségi Jézus diadalmenete Afrikában címmel úti jegyzeteket írt, imakönyvet szerkesztett, megfogalmazta A szerzetesi élet katekizmusát, átdolgozta a Szatmári Irgalmas Nővérek szabályzatát… Legfontosabb műve talán a szív mélyéről fakadó, megrendítő erejű, tettel igazolt gondolatait tartalmazó Papi lelkigyakorlatok gyűjteménye. Többek között arra figyelmeztette mindenkori „növendékeit”: A kegyelemre és az imára kell építened. Többet kell adnod az embereknek. Jósággal kell megfognod őket.
Szeretni tudó szívet adott az Isten – vallotta. Aki ismerte a karakteres, világos szellemű, „okos és dacos” főpásztort, közvetlenségére, szociális érzékenységére, mindenkire és mindenre kiterjedő figyelmére emlékezik. Bizonyos körök számára persze veszélyt jelentett a püspök, a román kommunista hatalmi gépezet működésbe lépett. Koholt vádakkal illeték, koncepciós pert kezdeményeztek ellene, amelynek lefolytatása csak Scheffler János „idejekorán” bekövetkezett (börtön)halála miatt maradt el. Hűséges volt a rábízottakhoz: …az örökkévalóságban is Szatmárért fogok dolgozni – írta egyszer.
Erdő Péter bíboros a boldoggá avatási szentmise homilíájában János püspököt, a Jó Pásztor igazi követőjét méltatta, akinek tanúságtétele messze túlmutat egyetlen egyházmegye határain, üzenete mindenkihez szól, még a nem hívő világhoz is. „Nem véletlen, hanem a Gondviselés titokzatos rendelése, hogy ki milyen országban, milyen történelmi korszakban, milyen nép körében, milyen kultúrában születik a világra. Adottság ez és feladat. Istentől kapott hivatás. Ha elfogadjuk, megtaláljuk az utat az életszentségre…”
A székesegyház jobb oldali Szent Kereszt mellékoltáránál kapott helyet Scheffler János nemrég elkészült vörös márvány síremléke. Itt helyezték el a vértanú földi maradványait, amelyeket 1965-ben a jilavai börtöntemetőből Galambos Ferenc káplán „csempészett haza”, és eddig a kriptában őriztek. A püspököt ábrázoló festményt akkor leplezték le a főtemplom e kiemelt szegletében, amikor a téren is láthatóvá vált a boldoggá avatott portréja.
Idős rokonok, tanítványok, barátok, tisztelők és a szélrózsa minden irányából érkezett zarándokok rótták le kegyeletüket a székesegyházban, ahol Scheffler János fényképeit és néhány megmaradt személyes tárgyát bemutató emlékszoba is nyílt. Egy élet állomásaihoz kapcsolódó relikviák sorakoznak a tárlókban: doktori díszoklevél, a püspökké szentelésre írt beszéd kézirata, zsebóra, pásztorbot, rózsafüzér… És a cellarácsok mögött a „börtönfelszerelés” elárvult, megmaradt darabjai: pokróc, megalázásról és fájdalomról tanúskodó ruhadarabok, köztük egy viseltes-durva monogramos ing… Felette pedig a felirat: Életem nem önálló érték, csak amennyiben Neki használhat még…
Fotó: Pallós
