A következő életrajzi adat János haláláról számol be: a házasságtöréséért bírált Heródes Antipász elfogatta és Krisztus után 29-ben lefejeztette a Mahérusz erődben. János halála után nem az egész tanítványi kör vált Krisztus követőjévé: Szent Pál még Efezus vidékén is találkozott tanítványaival, akik addig nem kapták meg a Szentlelket.
Mikor Keresztelő Szent János születéséről emlékezünk meg, ildomos a gyermekkori képeket előkeresnünk. Ha áttekintjük az esztergomi Keresztény Múzeum gyűjteményében lévő itáliai képeket, akkor mindjárt két nagy csoportot alkothatunk azoknak a festményeknek alapján, amelyeken a gyermek Keresztelő Szent János anyjának, Erzsébetnek társaságában van. Zakariás helyzete hasonló Szent Józseféhez: másodlagos szereplő, helyét pedig átvehetik szentek vagy a donátor. A két csoport anyagát pedig aszerint választhatjuk szét, hogy a jelenet természeti környezetben vagy szobabelsőben játszódik. Egy XVI. század közepén alkotó emiliai festő vadregényes tájképi háttér elé festette meg a Szent Családot, a társaságban találjuk Erzsébetet is. Szent József a háttérben álldogál, és szemével követi az előtérben lezajló jelenetet. Erzsébet mozdulata, beállítása hasonlatos Máriáéhoz, a gyermek és anyja életkorának ábrázolása pedig a Biblián alapul: Erzsébet idős, a két gyermek közül pedig János a fejlettebb. A Tiziano köréből származó festő szobabelsőben, drapéria előtt festette meg Szűz Máriát a kis Jézussal, akihez a gyermek Keresztelő Szent János törekszik – előttük két szent hódol. A látogatót leginkább az a festmény érdekelheti, aminek egy jó része sajnálatos módon megsérült, eltűnt – rajta a megrendelő donátorokkal. A római festő ecsetjétől származó kép külön érdekessége, hogy Jánost nem gyermekként, hanem már felnőttként láthatjuk a Kisded társaságában.
