A kelet-közép-európai püspökök találkozója Budapesten

A cseh, a horvát, a lengyel, a szlovák és a magyar püspöki konferencia Budapesten egybegyűlt képviselői, miután látogatást tettünk Visegrád történelmi városában, ahol népeink vezetői a középkor óta több alkalommal is találkoztak, és miután imádkoztunk az esztergomi bazilikában Szent Adalbert, Prága vértanú püspöke, közös védőszentünk oltára előtt, megbeszéléseket folytattunk azokról a kihívásokról, amelyekkel helyi Egyházainknak ma szembe kell nézniük.
Szeretettel tesszük magunkévá Ferenc pápa vágyát, hogy dolgozzunk „megújult és bátor lendületért e szeretett földrész”, Európa számára. Örömmel csatlakozunk az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsához (CCEE), és megállapítjuk, hogy „az Egyház szereti Európát és hisz a jövőjében: Európa nemcsak föld, hanem szellemi feladat” (a CCEE minszki plenáris ülésének záróüzenete, 2017. szeptember 28–október 1.). Az európai identitás, a földrajzi tényezőkön túl, főleg kulturális azonosság. Ennek a kultúrának – az elvilágiasodás ellenére is – egyik legnagyobb inspiráló ereje volt és maradt a keresztény vallás. Az európai identitás jellemző vonása számos olyan nép és nemzet jelenléte, amelynek saját nyelve, saját kultúrája, saját történelmi tapasztalata és saját zsenialitása van az egyéni és a közösségi élet kihívásaival való szembenézéshez. Ebben a sokszínűségben a teremtés gazdagságát ismerjük fel, Isten ajándékát, amelyet meg kell őriznünk, védenünk kell, ki kell bontakoztatnunk, és egyre inkább gyümölcsözővé kell tennünk az egész emberiség javára. A nemzeti hovatartozás nem lehet ok ellenséges magatartásra, mások lebecsülésére, hanem inkább segítséget jelent a többi nép és a többi kultúra megértéséhez és tiszteletben tartásához. Európa a népek valódi családja kell hogy legyen, melynek tagjai megbecsülik és ismerik egymást, s igyekeznek fáradozni a közös értékekért. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy Európa népei jobban megismerjék egymást, hogy megérthessék, tisztelhessék, kölcsönösen szerethessék egymást, és átérezzék, hogy egy család tagjai. Az információs technológia nagyon sok lehetőséget nyithat meg egymás kölcsönös megismerésére. Imádkozunk és dolgozunk: egy olyan Európáért, amely tiszteli az emberi életet a fogantatástól a természetes halálig és befogadó a családok iránt; egy olyan Európáért, amely tiszteletben tartja az egyéni és a közösségi vallásszabadságot, amely megilleti a személyt saját méltósága alapján; egy olyan Európáért, amely elismeri a népeknek azt a lehetőségét is, hogy méltó módon tiszteljék azokat a vallásokat, amelyek leginkább hozzájárultak kultúrájuk és identitásuk alakulásához.
Nyitott tekintettel magát Krisztust fedezzük fel és látjuk minden emberben, különösen a szegényekben, a szenvedőkben, a hajléktalanokban és azokban, akiket háború sújt és el kell hagyniuk hazájukat. Ezért szorgalmazzuk, hogy püspöki konferenciáink konkrét módon segítsék a Közel-Keleten élő menekülteket, akik várják, hogy visszatérhessenek falvaikba és városaikba. Különösen szolidárisak vagyunk azok iránt, akik keresztény vallásuk miatt szenvednek erőszakot és üldöztetést. Az ő tanúságtételük és hűségük lelki megerősítést jelent országaink keresztényei számára is. A náci és a kommunista időszak vértanúi, akiket országainkban öltek meg, a megbocsátást, az irgalmasságot és a lelki kiengesztelődést tanítják számunkra. Az ő közbenjárásukat kérjük a békéért, a kiengesztelődésért és az emberiség családjának valódi fejlődéséért.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..