Már Aranyszájú Szent János azt tanította, hogy „az Istennel való beszélgetés felülmúlja az emberi erőket”, tehát az imádsághoz föntről jövő segítségre van szükség. Szent Ágoston pedig arról írt, hogy maga a Lélek kér, vagyis „végzi a kérést”, amint azt maga Szent Pál is tanúsítja (Róm 8,26). Ugyanakkor az atyák tanítása szerint az is igaz, hogy az imádság a legalkalmasabb eszköz a Szentlélek elnyerésére.
Az isteni kegyelemről szóló tanítás alapján tudjuk, hogy a kegyelem megkívánja az emberi közreműködést. Igaz, az Istennel való beszélgetés kezdetben lehet nagyon egyszerű: ha valaki rátalált Istenre, eleinte könnyen tud imádkozni. Ám később – főleg a lelki életben való előrehaladás folyamán – már komoly erőfeszítésre, vagyis munkára van szükség.
Az atyák azt tanítják, hogy az imádsághoz a legjobb előkészület az erények gyakorlása. Nagy Szent Bazil azt mondja, hogy az imádság olyan kérés, amelyet a „jámborok”, vagyis az erényes emberek végeznek. Órigenész kifejezetten megmondja, hogy az erények szükségesek a „gnószisz”, vagyis az istenismeret elnyeréséhez. Evagriosz Pontikosz pedig azt tanítja, hogy „aki jól kíván imádkozni, semmi olyat nem tesz, ami az imádsággal ellenkezne”. Szerinte a szeretet az istenismeret kapuja. A szeretetbe pedig semmi olyasmi nem fér bele, ami ne lenne illő az Istennel való kapcsolattartáshoz, tehát az imádsághoz. Johannes Cassianus nagyon bölcs megállapítást fogalmaz meg: „Amilyen imádkozóknak akarjuk, hogy mások találjanak bennünket, olyannak kell lennünk az imádságunk előtt is.” Szent Ágoston továbbviszi a tanítást: „Zsoltároskönyvvel imádkozni annyit jelent, mint jótettekkel imádkozni.” A legújabb időkből is idézhetünk erre vonatkozó bölcs tanítást: „Ahhoz kell hasonulnunk, akihez könyörgünk.” Isten maga a legfőbb jó, így arra kell törekednünk, hogy minél inkább megközelítsük az ő jóságát. A lelki élet mesterei tehát azt igazolják, hogy az imádsághoz szükség van az emberi erőfeszítésre is. Mert egyrészt az Istentől jövő kegyelem csak úgy tud érvényesülni bennünk, ha kitárulkozunk előtte. Másrészt pedig emberi erőfeszítésünk szükséges ahhoz, hogy leesdjük Isten kegyelmét: s ezt az imádságban és az imádsággal tesszük.
Mindenesetre, ha azt akarjuk, hogy Isten segítsen rajtunk, akkor emberi erőfeszítésünkkel nekünk is meg kell tennünk a hozzá vezető lépéseket.