Katolikusok Törökországban

Törökország az egykori Oszmán Birodalom Kemal Atatürk által 1923-ban alapított utódállama, napjainkban egyre inkább muzulmán ország. Az egyház központi statisztikai hivatalának adatai szerint Törökországban a katolikusok száma mindössze ötvenháromezerre tehető. Hozzáértők szerint azonban ennél jóval több, mert napjainkban számos menekült érkezik a szomszédos államokból, és közülük sokan „titkos keresztények”.

Hivatalos vatikáni adatok szerint a törökországi katolikus egyház hét egyházmegyéből, illetve apostoli vikariátusból áll, melyekben ötvennégy plébánia és tizenhárom lelkipásztori központ működik. Hat püspök, ötvennyolc pap, hét szerzetestestvér, ötvennégy szerzetesnővér és két állandó diakónus látja el a lelkipásztori szolgálatot. Jelenleg négy kispap készül a papságra.


Az országban huszonkilenc katolikus oktatási-nevelési intézmény működik, óvodák, elemi iskolák, gimnáziumok és szakiskolák. A katolikus egyház három kórház, két klinika és öt idősotthon, illetve rokkantotthon fenntartója.

A 2010 júniusában meggyilkolt Luigi Padovese püspök, Anatólia apostoli helynöke tíz-tizenkétmillióra becsülte a különböző felekezetekhez tartozó keresztények számát.

Törökország katolicizmusának történetében fontos mozzanat, hogy 1934 és 1944 között Görögország és Törökország apostoli delegátusa volt Giuseppe Roncalli, a későbbi XXIII. János pápa. A II. világháború idején innen folytatta embermentő tevékenységét.

Törökországban 1914 előtt a mai lehetőségekhez viszonyítva még virágzott a katolikus egyházi élet. A szervezett keresztényüldözés 1915 áprilisától kezdődött meg az örmény keresztények tömeges meggyilkolásával.

A keresztény egyházakat – köztük a katolikusokat – még napjainkban is sújtja közjogi helyzetük rendezetlensége. Az egyes egyházi intézmények önálló alapítványokként működnek az országban.

Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..