A beszélgetés fókuszában az „egyház és közösség” kérdése állt, amelyet ki-ki személyesen, de a maga szakterülete felől közelített meg: a gyógyítás, a társadalomkutatás, a pszichológia, a családi élet, a filozófia, a teológia felől. Bevezetőjében a megyés püspök a közösségi felelősségről és a szolidaritásról mint az egyház életének két meghatározó alapelvéről beszélt, majd hangsúlyozta, hogy a beszélgetés teljesen szabad. A fél évvel korábbi találkozó egyik fontos tanulsága ugyanis éppen az, hogy néhány javaslat, elgondolás közvetve vagy közvetlenül akár meg is valósulhat, de nincsenek azonnali megoldási kényszerek. Az elhangzó gondolatok, a megosztott tapasztalatok mindenképpen segítik a püspök munkáját, aki a beszélgetésnek inkább hallgatója kívánt lenni. A meghívó és a meghívottak megegyeztek abban, hogy a jövő év első felében ismét sor kerül egy hasonló beszélgetésre, amelynek témáját a főpásztor később jelöli meg.
