Pedig Előszállás hajdan híres volt mintagazdaságáról. A ciszterci szerzetesrend birtokainak központja volt itt, ugyanis Békefi Remig zirci apát a XX. század elejétől e nagy kiterjedésű és kedvező gazdasági adottságokkal rendelkező uradalom fejlesztését ösztönözte. 1751-ben kápolnát építettek, 1765-ben készült el a rendház, mely a mindenkori jószágkormányzó rezidenciája volt. 1779-ben, a plébánia létesítésével egy időben épült fel a háromhajós, egytornyú, barokk jellegű templom. Az előszállási uradalmat Hagyó Kovács Gyula virágoztatta fel, aki 1924 és 1945 között mint jószágkormányzó tevékenykedett.
A ciszterci rendházat az előszállásiak kastélynak nevezik. Emeletes, alápincézett, L alaprajzú barokk épület, sátortetővel. Az uradalom jószágkormányzójának székhelyeként, a gazdasági apparátus központjaként, illetve nyugalmazott rendtagok szállásaként is működött. Az 1930-as években felújították, ekkor készülhetett a tető palafedése és a földszint sávozott vakolata, amely korábbi fényképeken nem látható. 1950-től az 1990-es évek közepéig állami gondozott gyerekek nevelőotthonaként működött, majd visszakerült a ciszterci rend tulajdonába. Jelenleg üres. A bejárati kapun lévő fehér papíron a következő felirat olvasható: „Az előszállási ciszterci rendház. Műemlék épület. Nyitva: H–P 08–20 óráig, SZ: 14–20 óráig, V: előzetes bejelentkezés alapján. Belépő: 200 Ft/fő. Gyermekeknek ingyenes. Jegyeket a teleházban lehet megvásárolni. Tájak Korok Múzeumok bélyegzőhely a teleházban. Fényképezni szigorúan kötelező.”
A páratlan értékű műemlék közös kincsünk. Fedezzük fel! Amíg még lehet…
Fotó: Ferenczi Henrietta
