Fotó: News.va
A döntés okát jól kifejezi az a gondolat, amelyet Ferenc pápa fogalmazott meg 2016. szeptember 4-én, Teréz anya római szentté avatásának ünnepi homíliájában: „Teréz anya egész élete során az isteni irgalom nagylelkű adományozója volt, és mindenki számára elérhetővé tette azt az emberi élet befogadásán és védelmén keresztül, beleértve a meg nem született, elhagyott és elvetett életeket is.”
Thomas D’Souza érsek Kalkuttában, a Legszentebb Rózsafüzér-székesegyházban szeptember 5-én délután szentmise keretében nyilvánította Teréz anyát a Kalkuttai Főegyházmegye társvédőszentjévé, s ezáltal – Xavéri Szent Ferenc mellett – a tízmilliós metropolisz patrónájává. A társvédőszentté nyilvánítás hivatalos dokumentumát Giambattista Diquattro érsek, India és Nepál apostoli nunciusa olvasta fel, aki reggel hat órakor szentmisét mutatott be Teréz anya tiszteletére a Szeretet Misszionáriusai kalkuttai anyaházában.
Teréz anya kalkuttai sírjánál szeptember 4-én vallásközi megemlékezést is tartottak, amelyen szikh, hindu, muszlim és buddhista vallási vezetők és hívek vettek részt. Jelen volt a kezdeményezés fő szorgalmazója, Nyugat-Bengál indiai állam miniszterelnöke, Mamata Banerdzsi, aki tavaly részt vett Teréz anya szenttéavatási szertartásán is Rómában.
Kalkuttai Szent Teréz oltalmába ajánlják Pristina székesegyházát is. Néhány évvel ezelőtt a koszovói katolikus kisebbség számára még elképzelhetetlennek tűnt, hogy katedrális épüljön Pristinában. Már állnak a kéttornyosra tervezett főtemplom falai és az egyik tornya. A székesegyház szeptember 5-én, Teréz anya emléknapján hivatalosan is megkapta patrónusa nevét. A főváros központjában magasodó katedrális – egy évvel „a szegények anyja” szentté avatását követően – a Teréz anya-székesegyház nevet viseli.
Koszovó fővárosának kétszázezer lakosa közül csupán ezerötszázan katolikusok (az egész országban körülbelül hatvanötezer katolikus keresztény él). Ennek ellenére az egyházi vezetés elképzeléseinek megfelelően a belvárosban egy nagy épületegyüttes létesül, amelyben székesegyház, püspökség, katolikus általános iskola, szerzetes nővérek számára kialakított otthon, óvoda, könyvtár és színház kap helyet.
A Nobel-békedíjas Agnes Gonxha Bojaxhiu a mai Macedónia fővárosában, Szkopjéban született, albán édesanyja a mai Koszovóból származott.
Koszovóban a katolikusok – albán és keresztény identitásuk révén – mintegy természetes hidat képeznek a szerbek és az albánok egymással szemben álló tábora között. Az ortodox szerbek számára – akik a koszovói lakosság legfeljebb hat százalékát teszik ki – középkori templomaik jelentik kultúrájuk bölcsőjét. A koszovói albánok túlnyomórészt muszlimok. Az országban élő katolikusok többnyire albán származásúak, tehát az albán muszlimok „testvérei”, s egyúttal az ortodox szerbek keresztény hittestvérei. Dod Gjergji püspök, Prizren apostoli kormányzója, aki 2006 óta a koszovói katolikusok főpásztora, szintén „hídépítőnek” tartja egyházát.
Forrás: Katholisch.de
