A katolikus egyház javára rendelkezők számának közel 13 százalékos emelkedése (a tavaly augusztusi adat 534 052 rendelkezés volt) az elmúlt évek tükrében is jónak mondható. A felajánlott összeg ugyan csökkent (a tavalyi 3005 millióról 2850 millió forintra), ez kizárólag az egy érvényes nyilatkozatra jutó átlagos felajánlás összegének jelentős csökkenésével magyarázható. A csökkenés hátterében – több tényező mellett – elsősorban az áll, hogy az adózó állampolgárok a korábbiakhoz képest több kedvezményt számolhattak el az adó kiszámításánál, különösen az adójóváírás kedvezményének kiterjesztéséből fakadóan (többen és fajlagosan is nagyobb kedvezményt vehettek így igénybe).
1998 óta van lehetőségünk arra, hogy befizetett személyi jövedelemadónk (azon belül az úgynevezett összevont jövedelemadónk) egyik egy százalékát valamely civil szervezetnek, másik egy százalékát pedig valamely egyháznak ajánljuk fel. A második egy százalék alternatívaként felajánlható valamely úgynevezett költségvetési előirányzat javára is. Idén ez a Nemzeti Tehetség Program volt, de a korábbi években kettő-öt különböző előirányzat közül választhattak azok, akik nem egyház javára kívántak rendelkezni a második egy százalékról. Amint sokan tudják, az egy százalék felajánlása nem kerül pénzünkbe, hiszen a már befizetett személyi jövedelemadónk egy részéről rendelkezünk. A fel nem ajánlott összeg az állami költségvetésben marad.
Az egyszázalékos rendszer az elmúlt több mint egy évtized alatt az egyházfinanszírozás összetett rendszerének részévé vált, sőt, évről évre több szervezetet jegyeztek be azok körébe, amelyek az egyházi egy százalékot fogadhatják.
A katolikus egyház nem csupán a templomokban és egyházi közösségekben tájékoztatja a híveket a felajánlás lehetőségéről. Az utóbbi kilenc évben – két esztendő kivételével – a lakosság széles körét közvetlenül is elérő és tömegkommunikációs eszközöket is felhasználó kampányokat hajtott végre az egyszázalékos felajánlások gyűjtésére. E kampányoknak az volt a céljuk, hogy a vallásukat nem vagy csak rendszertelenül gyakorló, de a katolikus egyházhoz lazán kötődő adózók figyelmét is felkeltsék, és buzdítsák őket arra, hogy adójuk egy százalékának felajánlásával támogassák a katolikus egyház munkáját.
Míg 2002-ben 335 ezer, addig 2011-ben csaknem 602 ezer fő rendelkezett a katolikus egyház javára adójának egyházi egy százalékáról, ami közel nyolcvanszázalékos növekedést mutat. Mindemellett mintegy tizenkét százalékkal csökkent azon adózók száma, akik érvényesen rendelkezhettek az egy százalékról az említett időszakban: tehát egy szűkülő körben sikerült jóval több felajánlót elérni.
