Hazánkba is valószínűleg akkor jönne el, ha egy ilyen esemény adódnék. Az egyik magyar hetilap szerint a 2009-es Tudomány Világfóruma ilyen lehetne. Valóban, a „tudós pápa" számára egy ilyen konferencia vonzónak tűnhet – akár az idén az ENSZ közgyűlése volt -, hogy egyik kedves témájáról, a tudomány, a vallás és az erkölcs kapcsolatáról mondjon beszédet egy igen magasan kvalifikált hallgatóság előtt. Egy másik lehetőség a magyarországi vizitre akkor adódna, ha mégiscsak hazánk lenne a helyszíne a régen várt Róma-Moszkva egyházfői találkozónak. Egy ideje újra keringenek olyan hírek, hogy erre akár még az idén sor kerülhet. Abban pedig régóta egyetértés van az elemzők – és úgy tűnik, a szereplők – között, hogy az első találkozónak „semleges” területen kell lezajlania. Vagyis nem egy moszkvai pápalátogatás formájában.
Mint ismeretes, 1996-ban már majdnem megvalósult a pápa és a moszkvai pátriárka találkozója Pannonhalmán. A magyar kormány akkor is és azóta is késznek mondja magát, hogy a történelmi jelentőségű eseménynek helyet adjon. Hazánk esélyei egyébként nem rosszak, hiszen éppen a két keresztény világ határvonalán fekszik. Történelmileg jelen van területén az ortodoxia, többek között a Moszkvai Patriarchátus is kiépített struktúrákkal rendelkezik, az egyébként Bécsben székelő Hilarion püspök révén, aki az orosz ortodoxián belül az egyik legnyitottabb álláspontot képviseli a katolikus egyházzal folytatott párbeszédben. Emellett orosz részről is nagyra értékelik, hogy a magyar állam nem szól bele például a Petőfi téri ortodox templom tulajdonjogi vitájába (történelmileg a görögöké volt, a kommunizmus alatt az oroszoknak adták, s ma is Moszkvához tartozik, de Konstantinápoly visszakéri). A két egyház közötti felső szintű érintkezések az utóbbi időszakban felgyorsultak. Hilarion püspök és Kirill metropolita ellátogatott Rómába, Roger Etchegaray, Walter Kasper és Erdő Péter bíboros pedig mondhatni rendszeresen tárgyalnak Moszkvában. S mindegyikük utalásaiból érezhető, hogy egyre közelebbinek tartják XVI. Benedek és II. Alexij találkozóját. Az „enyhülés” jelei – s így a csúcstalálkozó előfutárai – közé sorolandó az az ortodox nyilatkozat is, miszerint részükről is érdemes volna felülvizsgálni a kánoni terület fogalmát (vagyis hogy egy adott területen csak egy adott egyház rendelkezik joghatósággal – ezért sérelmezték 2002-ben a római katolikus egyházmegyék oroszországi felállítását). Ami túlhaladottá tehetné az egyik legsúlyosabb ellentétet a két egyház között.
Kérdés, hogy Magyarországon melyik lehetne a megfelelő helyszín egy esetleges csúcstalálkozó számára. Pannonhalma továbbra is szóba jöhet. De vélhetőleg más olyan helyek is, ahol az ortodoxia történelmileg jelen volt vagy van: Budapest, vagy akár Tihany is. És természetesen Esztergom, Magyarország prímásának székhelye (akinek a találkozó létrejöttében mindenképpen fontos szerepe volna). Ha már a Szentatya Magyarországra látogatna valamilyen esemény kapcsán, a program a szokásoknak megfelelően minden bizonnyal tartalmazná egy Mária-kegyhely felkeresését, egy nagyobb szabású szabadtéri szentmisét, esetleg egy olyan vidék felkeresését, ahol nagy elődje még nem járt (hazánkban a fehérvári, a veszprémi, a kaposvári, a kalocsa-kecskeméti, a váci, az egri és a szegedi egyházmegyék ilyenek). De amennyiben 2009-ben valósulna meg a látogatás, akár a jubileumát ünneplő Pécs is esélyes lehet.
