Fotó: Lambert Attila
Baritz Sarolta Laura a Keresztény társadalmi elvek a gazdaságban (KETEG) képzés megszervezőjeként ért el első helyezést a Joseph Ratzinger–XVI. Benedek Vatikáni Alapítvány és a madridi Francisco de Vitoria Egyetem „Tágabb értelem” elnevezésű pályázatán. A domonkos nővérrel a szeptember 27-én átvett elismerésről, valamint az emberközpontú közgazdaságtan helyzetéről beszélgettünk.
– Mit jelent a KETEG-képzésnek és Önnek ez az első alkalommal kiosztott vatikáni kitüntetés?
– A „tágabb értelem” bevezetése a szaktudományokba XVI. Benedek pápa gondolata, amelyet a Caritas in veritate kezdetű enciklikában fejt ki. Azt írja: a szaktudományokat egy tágabb értelem szemszögéből kell vizsgálni, hogy lássuk a tudomány végső célját is és az embert is, akit ez a tudomány érint. Ezt az integrált megközelítést a szaktudomány és a teológia, a filozófia összekapcsolásával érhetjük el.
Rendkívül örültünk a pályázati kiírásnak, hiszen láttuk, hogy a KETEG-képzés teljesen megfelel ennek a szemléletnek. 2010-ben az Egyház társadalmi tanítására alapozott közgazdaságtani képzést indítottunk a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán, és három tantárgyblokkot hoztunk létre. Az egyik a teológia és filozófia – ez főleg az emberképpel foglalkozik, de tartalmaz dogmatikát, morális teológiát, fundamentális teológiát, tehát alapvető teológiai kérdéseket is. A második egy társadalomtudományi blokk, amely a gazdasági látókör szélesítését szolgálja, ennek keretében jogi, demográfiai, szociológiai és pszichológiai ismereteket oktatunk. Végül van maga a közgazdasági blokk, amelyet olyan tanárok tanítanak, akik már magukévá tették az emberközpontú szemléletet.
A pályázaton ismertettük ezt a képzést, valamint mellékeltük a doktori disszertációmat is, amely Háromdimenziós gazdaság címmel könyvben is megjelent a Kairosz Kiadónál. Ebben pontosan ennek a gazdasági gondolkodásnak az alapelveit dolgozom ki, és matematikai, empirikus bizonyítással is alátámasztom.
A pályázatunk háromszázhatvanhét munka közül nyert. Utólag olvastam, Federico Lombardi, az alapítvány elnöke azt díjazta benne, hogy nagyon magas tudományos színvonalú, és amit a pályázatban leírtunk, azt strukturáltnak, logikusnak és jól felépítettnek tartották. Nagyon örülnek, hogy a gyakorlatban is megvalósul ez a képzés. Ezenkívül figyelembe vették az első díj odaítélésénél azt is, hogy Magyarországon, egy volt szocialista országban született meg a KETEG-képzés, a jobbára liberális gazdasági elveken nyugvó közgazdasági gondolkodás viszonyai között.
– Véleménye szerint ez az elismerés jelenthet a jövőre nézve még nagyobb támogatottságot a képzés számára? Esetleg előfordulhat, hogy nem csak a keresztény közegben tudnak előretörni?
– Csaknem a kezdetektől fogva, 2013 óta együttműködünk a Budapesti Corvinus Egyetemmel, ahol három választható tantárgyban tanítjuk az emberközpontú közgazdaságtant. Minden évben mintegy száznyolcvan diák veszi fel az órákat, és nagyon jók a hallgatói visszajelzések. Az oktatási rektorhelyettessel a legutóbbi beszélgetésünk alkalmával eldőlt, hogy kiterjesztjük ezt az emberközpontú oktatást a doktori képzésre is, és különböző, akár nemzetközi együttműködési lehetőségeket is keresünk. Ez a díj mindenképpen szárnyakat ad a további munkánkhoz, mert bizonyítja a hitelességünket és a tudományos színvonalunkat, és azt is, hogy jó úton haladunk a fenntartható gazdasági gondolkodás felé, amit valóban nem csak a keresztény köröknek érdemes megfontolniuk.
Jómagam egyébként tanítottam a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is, és jelenleg is oktatok doktori hallgatókat a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné Domus Educationis Alapítványában (PADE), szintén ezen elvek mentén. Az egyik volt tanítványom többekkel együtt tankönyvet ír a Corvinuson, ő a szerzője a gazdaságetikai rész egyik fejezetének, amelyhez az én doktori munkámat használja fel, és azokat a KETEG-elveket, amelyeket tőlem tanult. Tehát úgy tűnik, magasabb szinten is terjedni tud ez a fajta szemlélet.
– Kik vehetnek részt a KETEG-képzésen?
– A Sapientián ez egy posztgraduális, négy féléves képzés, amelyhez legalább egy BA-diploma szükséges, de nincs felső korhatár, tehát ha valakinek régebbi diplomája van, az is megfelelő. Esti képzésről van szó, pénteken és szombaton vannak az óráink. A Corvinuson pedig mind BA-, mind MA-szinten választhatók az emberközpontú közgazdaságtanhoz kapcsolódó tantárgyak. 2010 óta hatvan-hetven fő részesült a Sapientián a képzésben, jelenleg mintegy húszan tanulnak közgazdaságtant a keresztény elvekre épülően.
Néhány évvel ezelőtt létrejött a KETEG Alapítvány is, amely a képzés támogatását végzi. Konferenciákat és előadásokat szervezünk, könyveket adunk ki, szalont tartunk fenn, hogy minél szélesebb körben elterjesszük ezeket a gazdasági elveket.
A díjra visszatérve: bár az én nevemre szól, úgy vélem, hogy minden egyes KETEG-munkatárs kapta, hiszen egy közösség vagyunk. Nagyon sokat segített a munkában, a tervezésben és a végrehajtásban Tóth József, az ÉrMe Üzleti Hálózat elnöke. Köszönetet kell mondanom még az alapítvány fiatal menedzsereinek is, Dabóczi Gergelynek és Fejes Annamáriának, valamint minden tanárnak, aki részt vesz a képzésben, lelkesedését és szakértelmét adva hozzá. A Sapientia rektora, Várnai Jakab atya nélkül sem kaphattuk volna meg az elismerést, ő ad helyet a képzésnek.
– Amikor Rómában járt, hogy átvegye az elismerést, személyesen is találkozott Ferenc pápával. Bár csupán néhány szót válthatott vele, megosztaná az olvasókkal, milyen volt ez a találkozás?
– A kitüntetettek abban az előnyben részesültek, hogy olyan helyük lehetett a pápai audiencia során, amely a legközelebb esett a Szentatyához. Talán életem legszebb pillanatának mondhatnám ezt. Amikor Ferenc pápa beszéde véget ért, kiment az emberek közé, velünk, a díjazottakkal is kezet fogott. Néhány szót váltottunk angolul: elmondtam, hogy a domonkos nővérek közössége imádkozik érte, és ő maga is kérte, hogy imádkozzunk érte. Két ember találkozott ebben a kézfogásban.
