A tavaszi megemlékezés célja, hogy őrizzék és ápolják a két világháború közötti időszak meghatározó felvidéki magyar politikusának emlékét. Szeretnék, ha minél több ember venne példát emberiességéről, a felvidéki magyarság iránti elkötelezettségéről. Az ünnepség keretében a Rákóczi Szövetség és ennek Esterházy Emlékbizottsága kitüntetést adományozott azoknak a kiválasztott intézményeknek, személyeknek, akik jelentősen hozzájárultak Esterházy János szellemi örökségének megóvásához és a felvidéki magyarság megerősödéséhez. Az emlékünnepség a hagyományoknak megfelelően, a politikus budapesti emléktáblájának megkoszorúzásával kezdődött. Ebből az alkalomból Gerencsér András, az emlékbizottság tagja mondott ünnepi beszédet. Felidézte „a jó magyar és emberséges ember” Esterházy János 1937-ben elmondott szavait: „A kisebbségi jogok gyakorlása nem államellenesség, nem irredentizmus, …hanem természetes jogunk, amellyel a jövőben is élni kívánunk.” Esterházy példája nyomán tárgyilagosan fel kell mérni a mai állapotokat, le kell vonni a megfelelő következtetéseket, és egyértelműen meg kell fogalmazni, majd a kisebbségek védelmét szolgáló szervezetek elé kell tárni a szlovákiai magyarok jogsérelmeit. Egyedül a nyelvi jogok képesek arra, hogy elnyerjék a nemzetközi jogközösség és az Európai Unió teljes támogatását. Ehhez szükségünk van olyan politikusokra, vezetőkre, akikre a társadalom feltekint. Mindnyájunk számára mintául szolgálhat Esterházy erkölcsi tartása, mélyen megélt vallásossága, az igazság melletti bátor kiállása – hangsúlyozta a szónok. A hivatalos szervek, civil szervezetek koszorúinak elhelyezése után, Esterházy egykori, Szép utcai lakóházának falán található emléktáblához virágokat vittek a budapesti Szent Margit Gimnázium 11. osztályos tanulói is. Ők amellett, hogy elevenen ápolják Esterházy János emlékét – Bácsfainé Hévízi Rózsa tanárnő vezetésével – évről évre felkeresik az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyeit. Ott a helyi fiatalokkal együtt koszorút helyeznek el az emlékműveken, s utána műsorral is kedveskednek vendéglátóiknak. Imádkoznak Esterházy János boldoggá avatásáért, s szeretnék, ha minél több felvidéki és magyarországi iskola csatlakozna a Mária-ünnepi, Esterházy-zarándoklatukhoz. A koszorúzás után a Magyarok Házában folytatódott a megemlékezés, ahol ünnepélyes keretek között adták át az Esterházy-emlékplaketteket. Ebben az évben a Rákóczi Szövetség elnökségének döntése értelmében a Csemadok, valamint Kovalcsik Cirill ferences atya vehette át a kitüntetést a szlovákiai magyarok és a magyarországi szlovákok körében, anyanyelvükön végzett lelkipásztori munkájának elismeréseként. „Nehéz kérdés a szlovák-magyar kiengesztelődés – állítja Cirill atya. – Három éve a magyar és szlovák püspökök közösen kötelezték el magukat a kiengesztelődés mellett. Ez felhívás holt betű maradna, ha a kisebb közösségek, így az érsekújvári is, nem hallja meg a hívó szót, ha nincs folytatása.”
