Drámapedagógusok, teológusok, terapeuták Németországban már az 1970-es évektől olyan csoportos játékos műfajjal egészítették ki a hitoktatás hagyományos módszereit, amelynek legfontosabb elemei a spontaneitás, a mozgás és a szerepjáték. A középkori misztériumjátékokra is emlékeztet, ám lényeges különbség az „itt és most” élménye és az egy-egy bibliai szereplővel való azonosulás egy-egy bibliai történetben. Amikor ezzel a játékos módszerrel közeledünk a bibliai eseményekhez, nemcsak a Szentírás történetei válnak életszerűvé és elképzelhetővé, hanem tükröt kapunk életünk hasonló helyzeteihez is. Ahogy Marcel Martin mondja: rezonancia keletkezik a szent szövegek és jelen életünk között. A spontán dramatikus módszer főleg abban segíti a csoport résztvevőit, hogy ne előre betanult szerepeket adjanak elő, mint a színházban szokás, hanem az improvizáció lehetőségeit felhasználva önmaguk lehessenek a játékban. Az idei konferencia központi motívuma a hegy szimbóluma. A bibliai hegyeknek különös jelentőségük van az üdvtörténetben. Mózestől Jézusig mindig hegytetőn történtek a legfontosabb kinyilatkoztatások. Életutunkat is magaslatok és mélységek váltakozása jellemzi. Péter spontán szavai Tábor hegyén arra irányítják figyelmünket, hogy valami lényegeset élhetünk meg odafent: más perspektívából látjuk a lentit, a mindennapokat, a múltat. Jézus színeváltozása pedig arra az átalakulásra utal, ahogyan a szövegek mélyebb értelme feltárul előttünk a bibliodráma folyamán. Megható az a ragaszkodás, amivel a tanítványok szeretnék meghosszabbítani a meghitt együttlét, a biztonság és talán az elragadtatás élményét. Elgondolkodtató, hogy Jézus csak néhány tanítványt választ ki erre az élményre, és amikor lefelé jönnek, szigorúan meghagyja nekik: senkinek se beszéljenek a történtekről. Fontos lehet számunkra az elhangzott égi szózat üzenete is: kinek a hangjára hallgatunk, és mi az, amit fontos meghallanunk. A konferencián alapvetően műhelymódszerrel dolgoznak, a szöveghez csak egy, bevezető előadás kapcsolódik (Mártonffy Marcell teológusé). A csoportvezetők meghívásánál arra törekedtek a szervezők, hogy a bibliodráma műfaji teljes sokszínűségében és nemzetköziségében jelenhessen meg. Minthogy Magyarországon is legalább két bibliodra-matikus iskola létezik (a Sarkady Kamilla és Nyáry Péter pszichodramatikus, illetve az Eisenbarth Kriszta nevével fémjelzett teológiai-esztétikai iskola), lehetőség nyílik arra, hogy megismerjük egymás megközelítésmódját, technikáit, kialakítsuk saját eszköztárunkat, stílusunkat. Ruth Knaup (Németország) például mozgás- és táncterápiás háttérrel rendelkezik, míg vezetőpárja, Lars-Gunnar Skogar börtönlelkészként népszerűsíti a bibliodrámát Svédországban. Wolfgang Wesenberg, a német bibliodráma-mozgalom egyik oszlopos tagja ma is az egyik legnagyobb német bibliodráma- egyesület vezetője, míg társa, Zuzana Pelechova a fiatal cseh bibliodrá-ma-társaság tagja. Heidemarie Langer szintén iskolateremtő személyiség Németországban, a gestaltterápia felől közelít a bibliodrámához – a konferencián e sorok szerzője lesz a vezetőtársa. A magyarországi két bibliodráma-irányzat ugyancsak két csoportban képviselteti magát: Eisenbarth Kriszta és Papp Bea az esztétikai- teológiai megközelítés jegyében, míg Beke Csilla és Pál Ferenc a pszichodramatikus alapú bibliodráma módszerével dolgozik.
Hitoktatásban tevékenykedőknek, bibliodráma- és pszichodrámaképzésben részt vevőknek különösen hasznos lehet a részvétel.
Részletes tájékoztatás és jelentkezés a Magyar Bibliodráma Egyesület honlapján
(http://www.bibliodrama.hu/).
További tudnivalók:
Varga Péter Pius, vpp6106@t-email.hu,
tel.: 06 30 954 3537.
