Jézusban végre elkezdődött valami
Fotó: Merényi Zita

 

Puskás Attila – aki Fila Bélát követte a dogmatika tanszék élén – házigazdaként köszöntötte a megjelenteket. Személyes tapasztalatait, emlékeit felidézve elmondta, egyszer részt vett egy Fila Béla által tartott lelkigyakorlaton. Az egyhetes elmélkedés végén úgy érezte, hogy sokkal jobban szereti a saját életét, élettörténetét, mint előtte. Fila Béla ugyanis arról tett tanúságot ez idő alatt, hogy az élet egy megrendítő csoda és nagy titok.
Béla atya igehirdetését prófétai szellem jellemezte. Egy kármelita nővér fogadalomtétele alkalmával például azt mondta a szerzetes nővéreknek, hogy a magyar egyház jövője az ő imáikon múlik. Puskás Attila még egy esetet említett: Fila Béla az egyetemi templomban tartott konferenciabeszédet. Május lévén Szűz Mária életéről, a boldogságról és az örömről szólt. „Úgy éreztük, hogy tulajdonképpen az öröm fenomenológiájának kifejtését hallottuk. Béla atya szavaiban mindig koherencia volt a filozófiai és a teológiai látásmód között.”
A kötet keletkezéséről Baranyai Béla szerkesztő beszélt, ezután Görföl Tibor teológus mondta el gondolatait a könyvről és Fila Béla személyéről. A beszédekből is kitűnt, hogy Fila Béla a szó nemes értelmében intellektualista volt. Meggyőződéssel vallotta, hogy a megismerés és a megértés az ember elsődleges tevékenysége, és ha felismertünk egy igazságot, abból helyes cselekvés következik. Életében több törés is bekövetkezett, nemcsak az egészségével kapcsolatban, hanem tanári és papi életében is. Intellektualista tartásának is köszönhetően azonban mindig újraépítette magát.
„Beszédeiben is arra törekedett, hogy új távlatokat nyisson a hallgatói előtt” – hangsúlyozta Görföl Tibor. Fila Béla szerint a kereszténység a végérvényesség vallása, ami nem lezártságot jelent, éppen ellenkezőleg, Jézusban végre elkezdődött valami.
Fila Béla a jézusi áldozat papja volt, életében ez számított a legfontosabbnak. Homíliáiban mindig valakihez beszélt, sok életpéldát említett, minden emberi élethelyzetet komolyan vett. A problémákat nem megoldani, hanem feloldani akarta. Tudta, nem biztos, hogy egy-egy élethelyzetet meg tudunk változtatni, ám abban lehet segítséget nyújtani, hogy elviselhető, sőt szerethető legyen. Ugyanakkor nem volt híve a bárgyú és cukormázas kereszténységnek.
Fila Béla a keresztény életet előkészületnek tartotta – hangsúlyozta Görföl Tibor. A hála embere volt, sokszor azzal fejezte be a beszédét, hogy „Istenem, köszönöm az életemet”. Béla atya mindig arra törekedett, hogy a szellem lángját felgyújtsa az emberekben.
Az est végén kerekasztal-beszélgetésen idézték fel Fila Béla alakját. Deák Hedvig domonkos nővér a teológus távlatos gondolkodását és szenvedélyes igazságkeresését, Válóczy József az empátiáját és az érzékenységét emelte ki. Gáspár Csaba László vallásfilozófus a közvetlenségét és az őszinteségét hangsúlyozta, míg Görföl Tibor teológus szerint Fila Béla tudatában volt annak, hogy minden szónak, gesztusnak jelentősége van. Papp Miklós morálteológus „szellemi apjának” nevezte Fila Bélát, akitől az elbűvöltség jelentőségét tanulhatta meg. Puskás Attila teológus szerint Fila Béla alapvetően filozófus volt, szellemi tágassága is ehhez köthető. A dogmatikáról szólva azonban egyszer megjegyezte: „Nekünk, teológusoknak jobb dolgunk van, mint a filozófusoknak, mert ők csak kívülről nyalogatják a mézes bödönt, míg mi belülről is lakmározhatunk a finom mézből.”
Fila Bélának A hetedik szoba küszöbén című kötete megvásárolható az Új Ember könyvesboltban (Budapest V. kerület, Ferenciek tere 7–8.; nyitvatartás: hétfő, kedd, csütörtök, péntek: 9-től 17 óráig; szerdán 10-től 18 óráig), vagy megrendelhető az Új Ember online könyváruházban.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..