A Közel-Kelet és Észak-Afrika országaiban élő iszlamisták átlagosan hetvenöt százaléka számára „nagyon fontos”. Szenegálban kilencvennyolc, Libanonban ötvenkilenc százalékuk nyilatkozott így. Oroszországban a muszlimok negyvennégy százaléka tekinti nagyon fontosnak a vallást, míg Törökországban hatvanhét, Tadzsikisztánban ötven, Bosznia- Hercegovinában harminchat, Albániában pedig csak tizenöt százalék ez az arány. Érdekes adat, hogy az Amerikai Egyesült Államokban élő muszlimok hatvankilenc százaléka számára szintén nagyon fontos a vallás.
A Közel-Keleten és Észak-Afrikában a harmincöt évesnél idősebb muzulmánok vallották, hogy rendszeresen imádkoznak, és olvassák a Koránt. Másutt az idősebbek körében jóval többen tesznek így. Oroszországban viszont a fiatalok körében nagyobb arányban gyakorolják a muszlim vallást.
Az iszlám világban a mecsetek, az istentiszteletek látogatása férfidolog, de ima, böjt és alamizsna tekintetében nincs különbség a nemek között.
A Közel-Keleten és Észak-Afrikában a szunnita muzulmánok legalább negyven százaléka kétli, hogy a síiták igazi hívők. Közép-Ázsiában és Dél-, valamint Kelet-Európában a többség elfogadja muszlimnak a másik ághoz tartozókat is. Ez a helyzet Indonéziában, Irakban és Libanonban is, ahol sok síita és szunnita él egymás mellett.
Az Egyesült Államokban, Marokkóban és Tunéziában átlagosan a muzulmánok fele tartja úgy, hogy a Koránt különböző módon lehet értelmezni. Palesztinában, Libanonban, Szenegálban, Csádban és Irakban valamivel kevésbé liberális a felfogás.
Kamerunban az iszlám hívők kilencvenhárom százaléka vallja, hogy a Koránt szó szerint kell értelmezni, a Kongói Demokratikus Köztársaságban viszont csak ötvennégy százalék. Délkelet-Ázsiában az angyalok létezését kilencvennyolc százalék fogadja el, Délkelet-Európában csupán ötvenöt százalék. A személyes végítéletben Afganisztánban nyolcvanhárom százalék hisz, míg Irakban hetvenkét százalék.