A közel 400 kinevezett és megválasztott szinódusi atya munkáját nem katolikus meghívottak és 25 nő (szakértő és auditor) kísérhette figyelemmel. Magyar részről a pápa által meghívott Erdő Péter bíboros prímás, a CCEE elnöke és a püspöki konferencia által választott Udvardy György esztergom-budapesti segédpüspök vett részt a tanácskozásban.
Homíliájában a szentatya sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az úgynevezett kontinentális Kína főpásztorai nem küldhették el képviselőjüket az ülésre, csak Hongkong és Makaó püspökei vehettek részt a tanácskozáson. Bejelentette, hogy márciusban lelkipásztori látogatást tesz az afrikai Kamerunban és Angolában. Első afrikai útján az afrikai püspökök októberben Rómában tartandó szinódusát kívánja előkészíteni, és Angolában az ország evangelizálásának 500. évfordulóját együtt fogja ünnepelni a hívő néppel. A püspökök háromhetes munkájuk eredményeképpen előző nap 55 ajánlást adtak át XVI. Benedek pápának, aki ezek felhasználásával készítheti majd el apostoli buzdítását.
Az ajánlások első helyen említik Isten szavának kiengesztelő erejét. Az etnikai konfliktusokban és a vallások közötti feszültségeknél a katolikusok feladata, hogy Isten igéjéből a párbeszéd hídjait építsék egy harmonikusabb társadalom létrehozásáért. Ezért fontos, hogy minden egyes hívőnek legyen saját személyes Bibliája. A liturgiával kapcsolatban az ajánlások megfogalmazzák: a Szentírásnak legyen látható helye az egyházakban. A felolvasók szerepét alaposan tanulmányozni kell, új kommunikációs technikákat is alkalmazva, valamint odafigyelve a megfelelő hangosításra. Központi jelentőségű a szentmisék homíliája, amelynek a misszióra kell ösztönöznie. A papok imádsággal és megfelelő tanbeli ismeretekkel készítsék elő a szentbeszédeket. Kiemelték a nők szerepét, nem csupán a családban és a hitoktatásban, de a Biblia felolvasásában is.
A lelki Szentírás-olvasás, amelyben Isten igéjét olvassuk, nyerjen nagyobb teret a plébániákon, a családokban, az egyházi mozgalmakban, a papképzésben és a hitoktatásban – ajánlják a szinódusi atyák. Ezáltal folyamatossá tehető a megkereszteltek képzése, és nem korlátozódik csak a szentségek vételére. XVI. Benedek pápa szinódusi felszólalása nyomán a záró javaslatokban szerepel a Szentírás- magyarázat és a teológia közti ellentét feloldása is. A misszió nagy kérdése is hangsúlyosan megjelenik, főleg a szegények, a kitaszítottak, a fogyatékosok irányában, ugyanis a Biblia inkulturációja a föld valamennyi népét érinti. A szinódusi atyák aggodalmukat fejezik ki a szekták terjedése miatt; ki kell dolgozni, miként lehet szembenézni a jelenséggel. A javaslatok között szerepel a vallásközi párbeszéd: a zsidókkal az Ószövetség közös alapjáról, míg a muzulmánokkal az egyistenhitből kell kiindulni. Az atyák fontosnak tartották ismételten szólni az élet értékéről, a férfi és a nő jogairól. Nem hiányzik az utalás az ökológiára sem, a teremtett világ megőrzése iránti elkötelezettség formájában.
Végül pedig két köszönetnyilvánítást tartalmaz a szöveg: azoknak, akik Isten igéjét nehéz körülmények között hirdetik, valamint I. Bartolomeosz pátriárkának, aki múlt szombaton részt vett a pápai vesperáson a szinódusi atyákkal, a mély, bár még nem tökéletes szeretetközösség jeleként. Az Úrhoz kell fohászkodnunk, adja meg a teljes egységet Krisztus követőinek.
Üzenet Isten népéhez
A szinódusi atyák október 24-én üzenetet intéztek Isten népéhez, amelyet elsősorban a papokra és a hitoktatókra bíztak, akik segítik a híveket a Biblia olvasásában és hallgatásában. Négy képben foglalták össze Isten szavával kapcsolatos meggondolásaikat. Az első az isteni hang, amely a semmiből megalkotta a világegyetem csodáit. Ez a hang áthatolt a történelmen, mely az emberi bűn sebét viseli magán, a fájdalomtól és a haláltól szenved. Az Úr azonban fölajánlja az emberiségnek kegyelmét, a szövetséget és az üdvösséget. Ez a hang jut el hozzánk a Szentírás lapjairól, amelyet ma az egyházban olvasunk a Szentlélek irányításával.
A második kép az arc, Jézus Krisztus, az örök és végtelen Isten Fiának az arca. A meghalt, feltámadt és örökké élő Jézus Krisztus teszi tökéletessé találkozásunkat Isten szavával. Ő fedi fel előttünk a Szentírás teljes értelmét. Vele érthetjük meg, hogy a Biblia is emberi szavakból áll, amelyek azonban magukban rejtik az isteni igazság fényét, s amelynek megéléséhez és szemléléséhez a Szentlélekre van szükségünk. A szinódusi üzenet harmadik képe a ház. Isten igéjének otthona, amely maga az egyház. Ennek négy pillére: a tanítás (a Biblia olvasásán, a hitoktatáson, a szentbeszédeken keresztül); a kenyértörés (vagyis az eucharisztia, amely az egyház életének és küldetésének forrása és csúcspontja); az imádság (a himnuszok, a zsoltárok és az énekek); és végezetül a lelki Szentírás-olvasás, amely révén találkozhatunk Krisztussal, az élő Isten szavával.
Az üzenet negyedik, utolsó képe az út. Ezen az úton, a különféle kommunikációs csatornákon keresztül ér el az emberekhez Isten igéje. A Bibliának el kell jutnia minden családhoz, az iskolákba és a kulturális életbe, hiszen évszázadokon át a művészetek, az irodalom, a zene, a gondolkodás és az etika fő vonatkozási pontja volt. A hívek olvassák, imádkozzák a Bibliát, elmélkedjenek és tegyenek tanúságot róla.
I. Bartolomeosz beszéde a szinódushoz
XVI. Benedek pápa vesperást vezetett október 18-án a Sixtus-kápolnában, I. Bartolomeosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka és a szinódusi atyák részvételével. A szertartást a pápa latin és a pátriárka görög áldása zárta le. A pátriárka a szinódusi atyákhoz intézett beszédében hangsúlyozta, hogy történelmi találkozóról van szó, majd köszönetét fejezte ki a pápának a meghívás jelentős gesztusáért. A történelemben most először nyílt rá alkalom, hogy a konstantinápolyi ökumenikus pátriárka beszédet intézhessen a római katolikus egyház püspöki szinódusához, és ilyen magas szinten részt vehessen a testvéregyház életében.
Az ortodox egyház alapvetően fontosnak tartja a szinódusi rendszert. A primátussal együtt a szinodalitás alkotja az egyház kormányzásának és szervezetének központi struktúráját. Mint ahogy a két egyház közötti nemzetközi vegyes bizottság a ravennai dokumentumban megállapította, e két kormányzási forma közötti kölcsönös függés az egyház életének egészét áthatja: jelen van helyi, regionális és egyetemes szinten – mondta I. Bartolomeosz, majd így folytatta: „Az a kiváltság, hogy ma az önök szinódusához fordulhatok, növeli reményeinket, hogy egy napon egyházaink teljesen egyetértenek a primátusnak és a szinodalitásnak az egyházi életben betöltött szerepét illetően. Közös teológiai bizottságunk jelenleg ezt a kérdést tanulmányozza.”
Szükség van arra, hogy minden nemzedék újra és újra felfedezze Isten szavát – hívta fel a figyelmet az ökumenikus pátriárka, majd három szempont szerint vizsgálta meg a szinódus fő témáját: Isten szavának hallgatása és hirdetése a Szentírás révén, Isten szavának szemlélése a természetben és főleg az ikonok szépségében, végül Isten szavának megérintése és az abban való osztozás a szentek közösségében és az egyház szentségi életében. Hangsúlyozta, hogy ma sokkal inkább, mint valaha, közösen kell törekednünk a szegénység kiküszöbölésére. Meg kell teremteni a globalizált világ egyensúlyát, küzdve a fundamentalizmus és fajgyűlölet ellen.
A keleti keresztényekért
A főpásztorok elismerésüket fejezték ki XVI. Benedek pápának, hogy mindig fáradhatatlanul imádkozik Istenhez, és felemeli szavát a keleten élő testvérekért. „Az igazságosság műve a béke!” Nem vonhatjuk ki magunkat ez alól a felszólítás alól – hangsúlyozzák a püspökök. Ezért a Szentföld, Libanon, Irak és India számára igazságos békét kérnek, amelynek a vallásszabadság a biztosítéka. Közel érzik magukat mindazokhoz, akik a keresztény hitért szenvednek, és akiknek tiltott a vallásgyakorlás.
