A közösségi kommunikáció világnapjának egyik állandó feladatává tette a Kirche in Not (Szükséget Szenvedő Egyház) alapítvány a vallásuk miatt korlátozott és üldözött népek helyzetének ismertetését, a velük való szolidaritás vállalását, az értük mondott imát. Közleményük megdöbbentő adata, hogy ma a világ lakosságának 59 százalékát korlátozzák vallásszabadságában súlyosan vagy nagyon súlyosan. Ezen belül az üldözött keresztények aránya 70 százalék.
A keresztényeket a világ mintegy huszonkét országában üldözik. Szenvednek az iszlamista szélsőségesektől Irakban, Pakisztánban, Szaúd-Arábiában. Az ultranacionalisták áldozatai Indonéziában és Indiában. A kommunista diktatúra szedi áldozatait Kínában, Észak-Koreában és Kubában. És ezek csak a legnépesebb érintett országok…
A Kirche in Not alapítójától, Werenfried van Straaten (1913–2003) holland premontrei szerzetestől származik a mindnyájunkat kötelező felszólítás: „Szárítsuk fel Isten könnyeit mindenütt, ahol sír.”
De tegyük fel magunknak azt a lelkiismereti kérdést is: hogyan élünk a vallásszabadság jogával, a hit szabadságával? Ugye nem vakít el minket életünk megannyi szépsége és keresztje?
