Konkoly István sosem elégedett meg a középszerűvel, a jól-rosszul elvégzett munkával, ő mindig az igényességre törekedett, mindig a jobbat, sőt a legjobbat akarta – nyilatkozta róla lapunknak Márfi Gyula veszprémi érsek, aki egykor titkára és irodaigazgatója volt az ünnepeltnek. Konkoly István 1930-ban Kerkaszentmiklóson született. Teológiai tanulmányait a budapesti Hittudományi Akadémián végezte. 1954-ben történt papszentelését követően több településen működött káplánként, majd Gencsapátira helyezték plébánosnak. 1987-ben kapta a szombathelyi megyés püspöki kinevezését. A rendszerváltozást követően az ő feladata volt egyházmegyéjében a második világháború óta tudatosan megbénított keresztény élet megújítása. Püspöki szolgálata kezdetén nagy szerepe volt II. János Pál pápa szombathelyi látogatásának előkészítésében. Ennek során törekedett elfogadható állapotba hozni a székesegyházat és a püspöki palotát. Konkoly István egyházmegyéjében felsőoktatási intézményt, katolikus középiskolát, általános iskolákat, óvodát és szociális-karitatív intézményt indított útjára. Restauráltatta az államtól visszakapott egyházi épületeket. Majd az egész egyházmegye által várt és óhajtott grandiózus feladatba fogott, amikor elindította az 1945-ben lebombázott szombathelyi székesegyház belső megújítását. Konkoly püspök egész életét igényesség és tudatosság jellemezte. Szolgálata idején a papság lelki-szellemi továbbképzését is fontosnak tartotta. Ezért indított zarándoklatokat, konferenciabeszédeket, ezért szervezte meg a lehető leghamarabb az egyházmegyei teológiai tanfolyamot Szombathelyen és Zalaegerszegen, majd a Hittanárképző Főiskolát, ezért karolta fel a Martineum Felnőttképző Akadémiát, a kántorképzőt és a keresztény családi életre felkészítő tanfolyamot. Főpásztori szolgálatának idejére esett Szent Márton halálának 1600. évfordulója, a szombathelyi egyházmegye zsinata, Batthyány-Strattmann László boldoggá avatása. Ugyancsak az ő munkáját dicséri a magyar nyelvű istentiszteleti liturgikus könyvek elkészítése, és azoknak a módosításokkal való kiegészítése. Vezette az MKPK Liturgikus Bizottságát, irányította a Magyar Liturgikus és Egyházzenei Intézetet (MALEZI). „Ilyen gazdag életút láttán mégis spontán ébred bennünk a kérdés, vajon honnan volt ehhez testi, szellemi és lelkiereje? – teszi fel a kérdést körlevelében Veres András püspök, majd így folytatja: Sirák fiának könyvéből kaphatunk választ, aki azt írja, hogy az Úrnak félelme üdíti a szívet, ujjongó örömöt ad s hosszú életet (Sir 1,12). István püspök atya a családban kapott vallásos nevelés által részesült a hit ajándékában, amely egész életét meghatározta. A gondviselő Isten azzal a hivatással ajándékozta meg őt, hogy mások számára legyen a hit tanúságtevője, és legyen mások hitének ébresztgetője, gondozója. Tette ezt mindig nagy teológiai tudással, elkötelezettséggel, hűséggel, áldozatkészséggel és szeretettel. Ajándék volt ez neki, de a híveknek is, akikhez a Jó Pásztor küldte őt. Istennek szentelt életpéldája pedig legyen bátorítás azoknak a fiatalembereknek, akik a papi hivatás vágyát érzik felsejleni a szívükben” – hangsúlyozza körlevele végén Veres András jelenlegi szombathelyi megyés püspök.
