Fotó: Országgyűlési Múzeum, Bencze Kovács György
A kiállításra belépve a pusztaszeri országgyűlés képe fogadja a látogatót. Nem véletlenül, hiszen a hagyomány szerint itt gyűltek össze először közös döntések meghozatalára a magyar nép vezetői. Különleges vetítési technikával mutatják be azt az utat, mely végül a kétkamarás rendi országgyűléshez vezetett. A korai időszakban a király hozta a törvényeket, ebben tanácsadóira támaszkodott. A XVI. század elejéig a királyi tanács a Szent Korona nevében helyettesíthette is az uralkodót. A török veszély miatt többször tartottak tábori országgyűléseket, ahol a felfegyverzett nemesség gyakorolt nyomást a döntéshozókra. Az 1608-ban megtartott pozsonyi országgyűléstől beszélhetünk kétkamarás rendszerről. A felsőtábla tagjai a főrendek voltak, míg az alsótábla többek között az egyházi rend, a városok és a vármegye képviselőiből állt. Mária Terézia udvarát egy forgószínpad idézi meg. A királynő a pozsonyi országgyűlésen kérte a magyar nemesség segítségét, 1741-ben.
A törvényhozás sokáig nem képviselte az ország teljes lakosságát. A reformkor törekvése az volt, hogy minél szélesebb rétegek szólhassanak bele a közügyekbe. Ebben az időben tértek át a határozatok nyelvében a latinról a magyarra. A látogatóknak lehetőségük van arra is, hogy egy korabeli folyamodvány alá saját kézjegyüket is odaírják.
Az 1848-as forradalom korszakhatárt jelent, hiszen ekkor lépett a pozsonyi rendi gyűlések helyébe a népképviseleti országgyűlés. Az elkövetkező években Debrecenben, Szegeden, Aradon, a pesti Nemzeti Múzeum dísztermében és a mai Bródy Sándor utcában lévő Ybl-palotában is ülésezett a diéta. A Steindl Imre tervezte Parlamentben 1902-ben tartották az első országgyűlést. Ennek berendezését 1904-ben az ellenzéki képviselők szétverték, a vitrinekben láthatjuk azokat a darabokat, melyeket a képviselők később alá is írtak. Ezzel jelezték, hogy részükről ez nem vandalizmus, hanem politikai tett volt. Tisza István képviselőházi elnökre 1912-ben lőttek rá az ülésteremben.
Egészen 1949-ig több párt képviselői is helyet foglalhattak a székekben. A kommunista diktatúra éveiben a döntéseket már nem a parlament hozta, szerepe csupán annyi volt, hogy a demokrácia látszatát fenntartsák. Az 1956-os forradalom idején a szabad Kossuth rádió a Parlamentből sugárzott, erre emlékeztet egy korabeli íróasztal és a rajta látható berendezések. A parlamenti demokrácia visszaállítására 1989-ben nyílt lehetőség. A kiállítás záróképén Antall József miniszterelnöki esküjét láthatjuk.
