Iráni földrengés
Irán északnyugati részét augusztus 11-én egymás után két, 6,3-as és 6,4-es erősségű földrengés rázta meg. A természeti csapás következtében Warsakan, Ahár és Heris környékén hatszáz falu mintegy fele pusztult el negyven–száz százalékban. A hatóságok jelentése szerint augusztus 13-áig háromszázhat áldozat holtteste került elő, és ezrek váltak hajléktalanná. XVI. Benedek pápa az augusztus 12-ei úrangyala alkalmából részvétét fejezte ki, és imádságra szólított. (KAP)
Manilai árvíz
A Fülöp-szigeteki főváros szegénynegyedeiben és a környező tizenhat tartományban az augusztus első hetében pusztító monszunesőzés nagy árvizet okozott, és kilencvenkét emberéletet követelt. Több mint félmillióan menekültek el otthonaikból. XVI. Benedek pápa augusztus 12-én, az úrangyala alkalmából imát és anyagi segítséget kért számukra, akárcsak az iráni földrengés, valamint a kínai és a tibeti árvíz áldozatai számára. (KAP)
Gulag-áldozatok Székesegyháza
Szeptemberben új katolikus székesegyházat szentelnek a kazahsztáni Karagandában. Athanasius Schneider astanai segédpüspök úgy nyilatkozott az Osservatore Romanóban, hogy a székesegyház a szovjet kényszermunkatáborok áldozatainak emlékhelye lesz. Az európai katolikusok adományaiból 2004 óta épült Nemzetek Anyja-katedrálist szeptember 9-én szenteli fel a szentatya követe, Angelo Sodano bíboros. Kazahsztán tizenhatmillió lakosából 4,2 millió a keresztény, többségük ortodox. A katolikusok száma száznegyvennyolcezer. Az 1999-ben létesült karagandai egyházmegyében harmincezer hívő él. (KNA)
Hetven éve lett vértanú Edith Stein
Európa társvédőszentje, az egyháztanítóvá nyilvánított Edith Stein filozófus, kármelita rendi nevén Teresia Benedicta a Cruce nővér hetven évvel ezelőtt, 1942. augusztus 9-én halt meg Auschwitz gázkamrájában. 1922-ben keresztelkedett meg, és 1933-ban lett kármelita nővér. II. János Pál pápa 1998-ban avatta szentté. (KNA)
Szalézi lelkipásztorkodás iszlám országokban
A szaléziek a korábbiakban is dolgoztak mintegy ötven, iszlám többségű országban, de missziós munkájukat a jövőben fokozni kívánják – állapították meg római tanulmányi napjukon. (KAP)
Vatikáni vélemény a Mars-utazásról
José Gabriel Funes, a vatikáni csillagvizsgáló vezetője reméli, hogy a Curiosity (kíváncsiság) névre keresztelt Mars-missziónak sikerül ismereteket szereznie a Földön kívüli életről. A szonda a nyolc hónapos út végén a közelmúltban sikeresen landolt a Marson, ahol két évig vizsgálja majd az élet nyomait. „Nyitottak vagyunk minden eredményre, amit a tudomány világa elfogad” – nyilatkozta a vatikáni csillagvizsgáló vezetője. (KAP)
