Innen-onnan

Scola 1941. november 7-én, a milánói egyházmegye területén fekvő Malgratéban született. Filozófiai tanulmányait a milánói Szent Szív Katolikus Egyetemen végezte, majd a saronnói és a venegonói szemináriumban és a svájcbeli Fribourgi Egyetemen tanult teológiát. 1970. július 18-án szentelték pappá a teramói egyházmegyében. 1970 és 1991 között számos megbízatást ellátott. A Pápai Lateráni Egyetem II. János Pál Intézetében teológiai antropológiát tanított, majd a Fribourgi Egyetem fundamentális teológia tanszékének tanársegéde volt. 1991-ben szentelték püspökké. 1995-től a Larteráni Egyetem rektora volt, 2002-től pedig velencei pátriárka. 2003 óta bíboros. (VR)

Ravasi bíboros Örményországban

A kultúra pápai tanácsának vezetője június 21– 24-én a Kis-Ázsiától keletre fekvő országban járt. A Jereváni Egyetemen teológiai díszdoktori kitüntetésben részesült – olvasható az Osservatore Romano június 26-ai számában. A kitüntetés átvételekor a bíboros elmondta, hogy „a történelem folyamán a művészet és a hit útjai többször is eltávolodtak egymástól”. Egyrészt a teológia és a liturgia más utat választott akkor, amikor az esztétika kérdéskörének bevezetésére került sor, másrészt pedig a művészeteknek megvolt a sajátos fejlődésük, amely sokszor meghökkentő és olykor szinte a provokációig menő eredményekhez vezetett az évszázadokon át fontos szerepet betöltő egyházi művészetben. „A hitnek és a művészetnek újra szóba kell állnia egymással.” „A művészet és a hit közötti párbeszédre szükség van, annál is inkább, mert az emberi lelket érintő e két különböző kifejezés között szoros kapcsolat áll fenn. Másmás úton ugyan, de mégis mindkettő az örök és végtelen felé visz bennünket.” A kultúra pápai tanácsának elnöke örményországi utazása során számos templomot és középkori kolostort látogatott meg. Megtekintette Matenadaran híres könyvtárának egyedülálló miniatúragyűjteményét, továbbá ellátogatott Ecsmiadzinba, az örmény egyház központjába. Az utat az örmény kulturális miniszter, Hasmik Poghosyan kezdeményezte. „A művészet és a hit közötti párbeszédre szükség van, annál is inkább, mert az emberi lelket érintő e két különböző kifejezésmód között szoros kapcsolat áll fenn. Más-más úton ugyan, de mindkettő az örök és végtelen felé visz bennünket” – hangsúlyozta a bíboros. (VR)