– Mi a helye az információs-technológiai képzésnek (kutatásnak) a mai időkben – tekintettel a pénzügyi és gazdasági válságra?
– A válság rámutat, hogy a kiút nem a pénzügyi rendszerek módosításával vagy a hitelek növelésével oldható meg. A válság két fontos oka közül az egyik erkölcsi, a pénzügyi szférában dogozók ezreinek és sok vezetőnek a gátlástalan, rövid időn belüli, személyes profitszerzése. A másik egyfajta tudáshiány, az előrejelzés megbízhatatlansága. Az igazi válság azonban a szívekben, a kapcsolatokban van. A mai információs technológia rendkívül közel hozza az embereket egymáshoz – legalábbis elvben. Ingyen beszélgethetünk, sőt videotelefonálhatunk naponta, akár külföldön élőkkel is.
Az elektronikus levél néhány másodperc alatt a címzett postafiókjában van, szintén a számítógépek segítségével. Sorolhatnánk a lehetőségeket a gyógyítás terén is: látásukat vesztett emberek segítése, hallássérültek kommunikációjának fejlesztése mobiltelefonnal, szervezetbe épített gyógyszeradagoló chipek, gerincsérültek mozgását izomstimulátorokkal segítő berendezések: ezeken a területeken egyetemünk, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kara is folytat kutatómunkát – megannyi új kihívás napjainkban. Ugyanakkor látjuk, látnunk kell, hogy nem old meg mindent a technika. Az emberi kérdések ugyanazok lesznek a XXI. században, mint kétezer évvel Krisztus előtt voltak. Hiába áll rendelkezésre a másik ember megközelítésének lehetősége, ha nem tanuljuk meg használni az internetet, vagy éppen rosszra használjuk, illetve nem ismerjük a korlátait. Az oktatás célja nem merül ki az ismeretek továbbadásában. Roska Tamás professzor, karunk alapító dékánja nagy gonddal válogatta ki oktatóinkat. Sokan nemzetközi hírű kutatók, szakemberek, akiknek büszkék vagyunk tudományos vagy innovációs eredményeikre, de talán még büszkébbek az emberségükre. A diákok visszajelzései is nagyon jók ezen a téren. Látják, naponta megtapasztalják, hogy a magas szintű szakmai kutatás és fejlesztés összekapcsolható az emberi növekedéssel. A tudományban való elmélyülés, az ismeretek határainak feszegetése valójában egyre alázatosabbá kellene hogy tegye az embert. Jó látni, hogy vannak, akiknek ez sikerül.
Karunkon hangsúlyt fektetünk az etikai és bioetikai képzésre is. Többen is tanítanak olyan etikai tárgyakat, amelyek rámutatnak az erkölcsi válságból kivezető útra. Persze ezt nem elég meghallgatni, életté is kell váltani. A diákoknak el kell sajátítaniuk az önnevelés művészetét is.
– Mennyiben járul hozzá a képzés a ma divatos „tudásalapú társadalom” megteremtéséhez?
– Katolikus egyetem kara vagyunk, fontosnak tartjuk, hogy beépüljünk az egyetem szellemi miszsziójába: a teljes ember felé forduljunk. Szeretnénk segíteni diákjainkat abban, hogy mély tudású, családjukért, hazájukért és embertársaikért felelősséget érző emberek legyenek. Örömmel tapasztaljuk, mennyire átérzik, hogy a kiválóság azt jelenti: a tudományos-szakmai teljesítmény mellett a jellem és a morális tartás is meghatározó.
II. János Pál pápa kitűzte a célt: „Mai világunkban, amelyet a tudomány és a technológia gyors fejlődése jellemez, a katolikus egyetem feladatai még fontosabbak és sürgetőbbek. A tudományos és technikai felfedezések hatalmas gazdasági és ipari növekedést eredményeznek, ez azonban elkerülhetetlenül igényli azt is, hogy az új felfedezéseket az egyén és az egész társadalom javára használják fel.” (Ex cordae ecclesiae)
Csurgay Árpád professzor is gyakran idézi hallgatóinak és kollégáinak a Fides et ratio következő gondolatát: „Különösen fontos, hogy az emberi lét két pillére, a tudás és a morális elkötelezettség az embercsalád szolgálatában kézen fogja egymást. A tudás ugyanis elkötelezettség nélkül embertelenné válhat, az elkötelezettség viszont tudás nélkül hatástalan marad. A pesszimista jóslatokkal szemben e harmónia megteremtése reményteli jövőt ígér.”
– A kar képzése a jelen információs „kiszolgálására” szolgál, vagy inkább a jövőre koncentrál?
– Kétségtelen, hogy a „jelen” legmagasabb szintű tudományos információit igyekszünk megosztani hallgatóinkkal, de ezek önmagukban is a jövőbe mutatnak. Karunk számos oktatója rendszeres vendégprofesszora élenjáró amerikai és nyugat-európai egyetemeknek, s küldetésüknek tartják, hogy hazahozzák és diákjainkkal megismertessék a legfrissebb tudományos eredményeket és gyakorlati alkalmazásokat. A technológiai fejlődés egyik meghatározó korszakában vagyunk, s a mérnök-informatikus területen különleges színfolt a miénk – a végzett hallgatóknál már tapasztalhatjuk, hogy más képük van a világról azáltal, hogy olyan képzésben vettek részt, ahol az elektronika, a számítástechnika és a távközlés szokásos diszciplínái mellett az élő természet, elsősorban az idegrendszer információtechnikáját is tanulták. Új alapszakunk, a molekuláris bionika és az erre épülő két mesterszak (infobionika és orvosi biotechnológia), amely Európában úttörő és a Semmelweis Egyetemmel közösen tanítjuk, már a XXI. század egyik legfontosabb új technológiájára képez: a nanoelektronika, a humán nyelvtechnológia, az érzékelő számítógépek és navigáló robotok, a bioinformatika és a bionikus eszközök tervezése felé. Ugyanakkor a „klasszikus” számítástechnikai (informatikai) képzésben egy egészen új irány gyakorlatát is tanítjuk, ez a kilo-processzoros, chip-ekre épülő számítástechnika. Ma még szinte beláthatatlanok azok a kihívások, amelyek hallgatóinkra várnak. Fontosnak tartjuk ugyanakkor a gyakorlati képzést is, felelősek vagyunk azért, hogy diákjaink piacképes tudás birtokába kerüljenek, tanulmányaik befejezése után minél jobban el tudjanak helyezkedni.
– A kar az idei évtől Esztergomban is megindítja az oktatást. Van-e ennek határon túlmutató, régiós funkciója is?
– Esztergom önkormányzata évek óta szeretné, hogy a város szellemi élete egyetemi képzéssel gazdagodjék. Ennek érdekében 2009 januárjában megállapodtak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektorával, hogy az Információs Technológiai Kar (amely Budapesten, a Práter utcában található) kihelyezett mérnök-informatikus alapképzésének indítására Esztergom többmilliárdos épületfelújítási programot hajt végre, azaz saját költségén felújítja, s az információs technológiák magas színvonalú oktatására berendezi a saját tulajdonában lévő, úgynevezett déli kanonoksor épületét. Emellett rendszeres támogatást nyújt a képzéshez, illetve megfelelő kollégiumi elhelyezést biztosít a diákok számára.2009 őszén, egyelőre ideiglenes helyszínen, a Szent Adalbert Központban indult meg a képzés. Az ide jelentkező hallgatók gyakorlati szakirányokon, az infokommunikáció vagy a szoftvertechnológia területén specializálódhatnak. Az esztergomi képzés elsősorban a környező ipar igényeire fókuszál, de megteremti a mesterképzésen való továbbtanulás lehetőségét is.
Reményeink szerint 2010-ben már a felújított kanonoksori épületben indulhat meg az oktatás. Esztergom az Ister Granum eurorégió egyik központi városa, s mivel a régióban máshol nincs mérnök-informatikus képzés, szeretnénk, ha a felvidéki diákok is szívesen jönnének majd ide, ez komoly lehetőség az egész régiónak.
