Induljon párbeszéd – szorgalmazza a rektor

A romániai Fehér megyei törvényszék melletti ügyészség szerint a négy személy ittas állapotban „spontán botrányt” okozott: hátrányos megkülönböztetésre való felbujtás gyanújával, közcsendháborítással, bántalmazással, rongálással, a közrend és a közerkölcsök megsértésével gyanúsítják őket, szabadlábon védekezhetnek.
   
Az ügy kapcsán egy televízió-műsorban Traian Basescu államfő is kifejtette a véleményét. Szerinte nem beszélhetünk magyarellenességről, mert az ittas fiatalok nem tudták, hogy az egyik bántalmazott a magyar rektor.
                                    
Oláh Zoltán megkeresésünkre elmondta, hogy Basescu szavai helyesbítésre szorulnak. Az elnök szerint a fiatalok bárkivel verekedtek volna, magyarsága „csak” fokozta a dühüket. Épp ez a „csak” az, amiről fontos lenne beszélgetnünk – hangsúlyozta a rektor. Számára árulkodó az a körülmény, hogy a garázdálkodók a könyvtár huszonkét ablaka közül csak azt a kettőt törték be, amely hozzájuk, a teológia épületéhez tartozik. (Hat magyar egyházi épület hat ablakát, továbbá – valószínűleg tévedésből – két román lakos egy-egy ablakát dobták be. Hivatalos nyilatkozatokban ez utóbbi most hivatkozási alapul szolgál arra, hogy nem is magyarellenes támadásról volt szó.) Az indítékkal kapcsolatban az a rektor gyanúja, hogy azzal a két héttel ezelőtti közös ebéddel és beszélgetéssel lehet kapcsolatban, amelyre a szomszédban lévő sportpályák tulajdonosát és munkatársát meghívta. Arra kérte őket, hogy esténként, a kispapok kápolnai programjainak zavartalansága érdekében negyven percre kapcsolják ki a hangos zenét, amely a sportoló fiatalok szórakoztatására egész nap szólni szokott. Tárgyalópartnerei megértéssel fogadták és teljesítették a kérését. A fiatalok körében ellenérzést válthatott ki a zene szüneteltetése, torz módon ennek adhattak hangot a rongálással – véli.

– Hogyan dolgozta fel a támadást? – kérdeztük. Nincs benne félelem, és bízik abban, hogy lesz igazságszolgáltatás, válaszolta. A fiatalok ügyvédeinek elmondta: nem ragaszkodik a perhez, ha a vádlottak beismerik a tettüket, elmondják, mi motiválta őket, és szavaikat írásban, közjegyző előtt is vállalják. Ez esetben vissza is vonná a feljelentést, mert nincs benne bosszúvágy, nem akarja, hogy bármelyiküknek derékba törjön az élete. Szeretné viszont az eset kapcsán érzékenyebbé tenni a város közvéleményét. Fel akarja hívni a figyelmet arra, hogy Gyulafehérváron, ha nem is általános a magyarellenesség, időnként előfordulnak hasonló esetek, amelyek a magyarok és a katolikusok ellen egyaránt irányulnak. Feltehetőleg ez a támadás is ilyen volt, intézményük kispapjainak tíz százaléka ugyanis nem magyar: német, horvát, valamint román-magyar vegyes házasságból származó növendékeik egyaránt vannak. Vagyis ami most történt, egy katolikus intézménnyel szembeni ellenszenv kifejezése volt. Nem sokan ugyan, de igenis akadnak olyan román fiatalok, akik kaphatók hasonló tettekre. Meg fogja próbálni előmozdítani, hogy párbeszéd induljon arról, kinek
– románnak és magyarnak – mi fáj, és elindulhasson a feldolgozás folyamata.

 

 

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .