Fotó: Merényi Zita
Hardi Richárd kamaszként ismerte meg testközelből Afrikát: édesapja Algériában vállalt munkát, ahova követte a családja is. „Ekkor csípett meg egy légy, ami megfertőzött Afrika szeretetének vírusával” – mondta tréfásan a kezdetekről. Attól kezdve folyamatosan vágyott vissza a kontinensre, s e vágya csak erősödött, miután 1992-ben belépett a Nyolc Boldogság közösségbe, és megtudta, hogy a rend 1982 óta kórházat tart fenn Zaire-ban, a mai Kongói Demokratikus Köztársaságban. A Kabinda városában működő kórház éppen szemészorvost keresett, így szakorvosi vizsgája után Richárd testvér útra is kelt, kezében egy műszerekkel teli bőrönddel.
Eleinte csak öt évet vállalt, mert nem tudta, hogy egyedüli szemészként milyen kihívásokkal kell majd szembenéznie a háború sújtotta országban, egy hatalmas terület betegeit ellátó, gyengén fölszerelt kórházban. Az épületet még a belga gyarmatosítók emelték, korszerűtlen volt, és higiéniai szempontból is kívánnivalókat hagyott maga után, a kórtermekben például egy kutya szaladgált. Az intézményben szinte semmilyen szemészeti műszer nem állt rendelkezésre, Hardi Richárd a saját távcsövéből eszkábált mikroszkóp segítségével végezte az első műtéteket. A nehéz időszakot imába kapaszkodva vészelte át a közösség, s úgy döntöttek, maradnak.
2002-ben az országban beköszöntött a béke, az emberek szabadabban mozoghattak, így a kabindai kórházat is egyre többen keresték föl. A közösség emiatt úgy határozott, hogy új, kifejezetten szembetegeket kezelő klinikát alapít az ország középső részén lévő Mbuji-Mayiban. A COR szemészeti centrum 2006-ban nyílt meg. Küldetése, hogy mindenki, különösen a szegények számára elérhető legyen, s minél színvonalasabb ellátást kapjanak a páciensek. Az intézményben nemcsak vizsgálják és gyógyítják a betegeket, hanem látszerészeti szolgáltatást nyújtanak nekik és gyógyszertárat is fenntartanak. Naponta húsz, olykor harminc műtétet végeznek az orvosok.
Milyen panaszokkal fordulnak a betegek Hardi Richárdhoz? Kongóban a leggyakoribb szembetegség a vakságot okozó szürke hályog, amitől ezrek szenvednek, köztük gyermekek is. A gyerekek ilyen jellegű megbetegedése genetikai okokra, valamint a maláriára vezethető vissza. Gyakori továbbá a zöld hályog, valamint a paraziták által okozott folyami vakság is. A szemészorvos megosztotta a jelenlévőkkel egy idősebb házaspár történetét, akik évek óta szenvedtek a szürke hályog okozta vakságtól. Műtétjük után a klinika munkatársait az a kérdés aggasztotta: vajon mi lesz, ha újra meglátják egymást? Elválnak-e vagy annál nagyobb lesz az örömük?
Hardi Richárd a kezdetektől fogva azon munkálkodik, hogy tudását a helyi kollégáinak is átadja. A kórházhoz tartozó optikában például helyi szakemberek készítik a szemüvegeket. Mivel az országban nincs társadalombiztosítás, a beavatkozások nem ingyenesek, de a hozzájárulás mértékét minden egyes esetben a beteg anyagi lehetőségeihez szabják. A szemészeti centrum így önfenntartó módon tud működni, munkáját emellett külföldi, főként belgiumi és magyar adományok is segítik.
A COR klinika munkatársai távoli városokat is fölkeresnek, hogy azok a betegek is megfelelő szemészeti ellátást kaphassanak, akik nem Mbuyi-Mayi közelében élnek. A két orvost és az ápolót több sofőr, valamint lapátolók kísérik, mivel a trópusi esők által elmosott, úttalan utakon gyakran még terepjárókkal is csak több hét alatt lehet eljutni egy-egy településre. Előfordul, hogy az orvoscsoport tagjai kisrepülőgépre szállnak, amit egy belga humanitárius cég bocsát a rendelkezésükre, vagy motorcsónakon utaznak. Egy ilyen misszió körültekintő szervezést igényel, hiszen naponta százötven beteget kell megvizsgálniuk, akik közül harmincat meg is műtenek.
Hardi Richárd negyedszázados munkájának gyümölcse, hogy az eddig bérelt ingatlanokban működő COR centrumnak végre saját épülete van. A szemészeti kiskórház tervezése 2011-ben kezdődött, egy magyar építész felajánlásának köszönhetően. A komplexumnak azóta két szárnya készült el, s a harmadik épülete teljes egészében magyar forrásból, a Hungary Helps program keretében jelenleg épül. 2019 nyarán készült el a ciszterna, amelynek építését Durkó Zsolt operatőr vette filmre.
A rendezvény végén levetített felvételen nemcsak a gépeket is megszégyenítő sebességgel dolgozó helyi építőmestereket láthatták a jelenlévők, hanem Richárd testvér munkájába is bepillanthattak: a nagy precizitással végzett műtétek mellett szemtanúi lehettek a vakságból felépült betegek örömének és hálájának is.
(Hardi Richárd misszióját a következő számlaszámon lehet támogatni: Richárd Testvér Kongói Betegekért Alapítvány; bankszámlaszám: 10700206–4860 9205–51100005)
