Ima bin Ladenért –  és magunkért

 

Mint oly sokan, talán mi is – nagyon emberi módon – bizonyos megkönnyebbülést éreztünk. A 2011. szeptember 11-i borzalmas támadás képeire még ma is haraggal és félelemmel gondolunk vissza. Különösen azok számára fájdalmas ez az emlék, akik, mint mi is, testvérüket, rokonukat vesztették el azon a napon.

2001. szeptember 11. óta szeretteink elvesztése miatt üresség és a félelem sötétsége van a szívünkben: vajon nem lesz-e újabb támadás ellenünk? Azóta bin Laden testesítette meg félelmünket. Érthető, hogy halálának bejelentése sokakban katartikus megkönnyebbülést váltott ki – azt az érzést vagy reményt, hogy a dolgok jóra fordulnak. E megkönnyebbülés egyik válfaja lehet az öröm. Ha azonban keresztényként őszinték vagyunk önmagunkhoz, furcsának kell hogy találjuk ezt az emberi halál felett érzett örömöt, még egy olyan ember esetében is, akit ellenségünknek tartottunk. Ez a kényelmetlen érzés talán a lelkiismeretünk jelzése, amely arra figyelmeztet bennünket, hogy az evangélium, a húsvéti feltámadás népe a remény ezen időszakában Isten által valami többre hivatott.

 

Isten a Példabeszédek könyvében figyelmeztet bennünket: „Hogyha ellenséged elbukik, ne örülj; ne ujjongjon szíved, amikor elbotlik. Hátha meglát az Úr, és elítél érte” (24,17-18a). Örvendezés helyett mit kíván tőlünk az Úr?

A húsvéti időszak arra emlékeztet, hogy minden jó, amit remélünk, így a halál legyőzése is csak Isten szeretete és irgalma által lehetséges. A feltámadt Krisztus tanítványainak mondott szavai –„Ne féljetek!” – arra figyelmeztetnek, hogy Oszama bin Laden gonosz tettei ellenére is Isten szeretett gyermeke volt. Igen! Bár Isten sohasem tartaná megengedhetőnek gyűlöletes tetteit, szeretetét tőle sem vonta meg.

Az evangélium kijózanító felhívás számunkra, hogy újra megerősítsük erőfeszítéseinket konfliktusaink megoldására személyes életünkben ugyanúgy, mint politikai és társadalmi téren.

Országunk e döntő pillanata imára sarkall minket. Imádkozzunk Oszama bin Ladenért, családjáért és azokért is, akik követői voltak, hogy ne keményítsék meg a szívüket, és ne akarjanak bosszút állni megölése miatt. Magunkért is imádkozzunk, hogy halála okán ne ragadjunk le az örömnél, és mi se keményítsük meg szívünket – figyelmeztetnek az amerikai ferencesek.