Ima a hazáért a Margit-szigeten

A Lékai László bíboros által 1979-ben bemutatott első szentmise óta hagyománnyá vált, hogy a mindenkori esztergom–budapesti érsek szentmisét mutat be hazánkért a szent királylány égi születésnapjához legközelebbi vasárnapon. Szent Margit, a segítő szeretet hőse, az engesztelő-imádkozó királyi sarj alakját idézik meg ilyenkor, akit szülei már világrajövetele előtt Istennek ajánlottak, annak reményében, hogy az ország mihamarabb felszabadul a tatár hordák pusztítása alól. Margit a felajánlásnak megfelelően először a veszprémi domonkos apácákhoz, majd onnan az akkori Nyulak szigetére, az apja által építtetett zárdába került.


Fogadalmát később a cseh és a lengyel király házassági ajánlata ellenére sem vonta vissza, holott apja kérésére felmentést kaphatott volna az elköteleződés alól.
„Margit elragadtatott szeretete a kulcsa minden olyan rendkívüli, a mai ember számára néha megdöbbentő eseménynek is, amit a legendák elmesélnek. Ezért tudja olyan radikálisan megélni a szegénységet, hogy ládájában halálakor csak vezeklésének eszközeit találják. Ezért tudja nagylelkűen végezni a házimunkákat. Ezért ápolja nagylelkűen a legundorítóbb betegségekben szenvedőket. Szenvedélyes szeretet kapcsolta Krisztushoz, az ő jelenlétében élt. Ez a fajta életszentség tette lehetővé, hogy hazánkért és nemzetünkért is imádkozzon, hogy imádsága meghallgatásra találjon” – hangsúlyozta homíliájában a szentmisét bemutató Erdő Péter bíboros.

 

 

Az Árpád-házi királylányt 1276-ban történt boldoggá avatása után végül 1943-ban, Magyarországi Szent Erzsébet ünnepnapján, november 19-én avatta szentté XII. Piusz pápa. A szenttéavatási dokumentumban a szentatya kiemelte: „Bízunk abban, hogy kiengesztelő áldozati hivatását ő, az első apostoli király sarja tovább folytatja nemcsak szeretett hazájáért, hanem minden nemzetért, akik oly hevesen küzdenek egymással.”

 

Fotó: Cser István