Ide bármikor betérhetsz

A lelki kisugárzás adja a hely szakrális erejét. A templom fölött már messziről látható hatalmas kereszt áll, amely jelöl és jelez: ide bármikor betérhetsz. A pálos szerzetesek 1934 óta tudhatják magukénak a helyet, igaz, életüket harmincnyolc esztendeig megszakította a kommunista diktatúra. Húsz évvel ezelőtt, 1989. augusztus 27-én mutatták be a kényszerű szünet után az első szentmisét itt. Ma négy szerzetes él a falak között, a „Szikla” (ahogyan a köznyelvben gyakran említik) ereje azonban nem a szerzetesek számával mérhető.
Hesz Árpád Attila atya így emlékezik vissza a húsz évvel korábbi időkre: „1989 augusztusában az általános iskola hatodik osztályába készültem. Akkor még nem tudtam a pálosokról, egy évvel később találkoztam a nevükkel. Puskely Mária Szerzetesek című könyvében olvastam róluk, de még »átlapoztam« őket. Nem gondoltam arra, hogy pap vagy szerzetes legyek. Még csak nem is ministráltam.” Később találkozott Rédey Béla atyával, a Sziklatemplom káplánjával. „A vele való beszélgetések után léptem be a rendbe. A noviciátust Pécsett végeztem, az első fogadalmat 1998. augusztus 29-én, az örökfogadalmat 2002. október 6-án tettem le, 2003. július 5-én szenteltek pappá.” Sokan föltették már nekem a kérdést, mondja Attila atya: mi a pálos szerzetes küldetése a mai világban? „A rend eredeti célja: imádkozni, engesztelni, önmegtagadást vállalni Magyarországért.” Alapjaiban ez ma sem változott, még ha – történelmi kényszer hatására – egyre inkább a lelkipásztori munka felé fordult is a rend. „Úgy neveltek minket, hogy elsősorban saját templomunkban végzünk lelkipásztori munkát. A remeték nem keresték a hívek társaságát, ellenben akik hozzájuk fordultak, azokat mindig szívesen látták.”

Sokan jönnek a Sziklatemplomba. A turistáknak gyakori célpontja, „de a hívők is szép számmal fordulnak meg”. A délelőtt tizenegy órai szentmise után Eperjes Károly színművésszel találkozom a bejáratnál. 1994. december 1-jétől az ő kezdeményezésére csütörtökönként 22 órakor imaórát tartanak a templomban a magyar művészet megújulásáért. „Eperjes művész úr hívja meg az elmélkedéseket tartó atyákat, időnként persze mi is közreműködünk.” Két hittancsoport működik. Aczél László Zsongor atya a szemlélődő imáról ad tanítást, Györfi Béla Szabolcs atya az egyetemista korúakat vezeti. A templomnak nagy volt a híre 1990 körül, szinte divatnak számított ide járni. Sokan tértek vissza azok közül, akik 1950 előtt is megfordultak itt, igaz, ők egyre kevesebben vannak. Az esti nyolc órai szentmisére többségében fiatalok járnak.

Valamikor úgy fogalmazták meg: ha a pálosok élete föllendül, Magyarország is növekszik… „Ma szomorú képet mutat az ország állapota. Az erkölcsi pusztulás nyomait látjuk. Súlyos gondok jelentkeznek a magánéletben, a hűség folyamatosan sérülést szenved a házastársi, baráti vagy munkatársi kapcsolatban, s mintha kiveszne a becsületesség. A szocializmus idején hangoztatták: tiéd az ország, magadnak építed. Amit a kabarétréfa így fogalmazott át: tiéd az ország, magadnak lopod. Ez a szellem sok ember lelkében gyökeret vert. Az úgynevezett privatizáció megint csak nem használt az ország lelkiállapotának, mert az emberek azt látták, az addigi vezetők vágták zsebre a nemzeti vagyont, és ezért fölhatalmazva érzezték magukat: amihez hozzáférnek, eltulajdoníthatják. Mindenki arról beszél, az adók nem folynak be, nem becsületes a magyar. A magyar ember alapvetően becsületes. De ha azt látja, amit a köz javára kellene fordítani, egyesek magánvagyonává lesz, nem csoda, ha úgy válaszol: ez a pénz jó helyen van nálam is.” Mit tehetnek a pálosok? „Látványosat nemigen. Nagy megújulásra aligha számíthatunk rövid időn belül. De akivel találkozunk, aki hozzánk fordul, annak – minden pillanatnyi romláson túl – felmutatjuk az örök isteni igazságokat.” A pálos szerzetesek mindennap imádkoznak az ország megújulásáért.

Zsongor atyával is a húsz évvel korábbi időket idézzük: „1989-ben Pilisborosjenőn voltam plébános. Ekkor kértem Szakos Gyula megyés püspök atyát, engedjen vissza az egyházmegye kötelékéből a rendbe, amelynek 1957. február 3-a óta vagyok a tagja. Tizenöt évesen kerültem az úgynevezett juvenátusba, két évvel később kezdhettem el a noviciátust. 1960. augusztus 22-én Budapesten, a Zámoly utcában, egy kis albérleti szobában tettem le első fogadalmamat Arató László novíciusmesternél.” 1989 márciusában Ács István egri segédpüspök, szintén pálos szerzetes, értesítette társait: a püspöki kar Miklós Imrétől, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökétől szóbeli tájékoztatást kapott, miszerint az állam nem emel kifogást a szerzetesrendek működése ellen. „Hallatlan újdonságot jelentett ez. Addigi életünket az üldözöttség határozta meg.” 1989. március 8-ára az új rendfőnöki megbízott, Máté Péter atya összehívta a pálosokat az új lehetőségek megbeszélésére. Ekkor került szóba a Sziklatemplom is. „Árva Vince atyát kérte meg Máté Péter, vegye fel a kapcsolatot Paskai László bíborossal a Sziklatemplom visszaadása ügyében. 1989. május 11-én – elöljárói megbízásból – én is beszéltem erről Paskai bíborossal, aki közölte: elvileg lehetőség nyílik a templom és a kolostor birtokbavételére, gyakorlatilag azonban nem lesz könnyű.”

Zsongor atya emlékezete visszafordul néhány évtizeddel. „1950. szeptember 7-én tiltották be a szerzetesrendek működését. A pálos atyák egy ideig tovább működhettek még a Sziklatemplomban, de már nem viselhettek fehér habitust, s a rendházat is el kellett hagyniuk.” 1951. március 26-án, húsvéthétfőn az Államvédelmi Hatóság emberei betörtek a templomba, s elhurcolták az atyákat. „A templomot kifosztották, a carrarai márványból készült Lourdes-i Mária-szobrot ledöntötték és összetörték.” A templom a kirablása után szemétlerakóhely, mindenféle csavargók menedékhelye lett. 1960-ban a vízügyi igazgatóság hidrológiai állomást rendezett be. „Mendemonda, hogy innen zavarták volna a Szabad Európa Rádió adását.” A barlang bejáratát 1960- ig nem falazták be. „1959. augusztus 8-án, a noviciátus megkezdésekor novíciusmesteremmel és pálos testvéreimmel jártam itt. Fényképet készítettem a barlang bejáratáról. Akkor még állt az eredeti vasrács, a templom előtti téren a híveknek szolgáló betonpadok csonkjai meredeztek.” 1960. július 1-jén Befalazzák a Sziklatemplomot címmel cikk jelent meg a Magyar Nemzetben. „A munkálatokra tekintettel sürgették Virág Benedek pálos pap költő itt lévő hamvainak elszállítását.” Ettől kezdve két és fél méter vastag betonfal zárta le a barlangtemplomot, a falon csak egy kis vasajtót hagytak.

1989. augusztus 27-re Árva Vince atya szabadtéri misét hirdetett meg a barlang bejáratánál. „Ezen több pálos szerzetes vett részt: Borsos János József, Udvarnoky László István és jómagam. Több ezer hívővel együtt örvendezhettünk a Sziklatemplom megnyitásának.” Zsongor atyát 1990. augusztus elsejével templomigazgatónak nevezték ki, Imre János Csanád atya lett a házfőnök, Árva Vince atya a ház gondnokaként tevékenykedett.

1990. október 13-án a czestochowai legfőbb pálos elöljáró jelenlétében szentelte fel az oltárt Angelo Acerbi nuncius. Megindult a templom újjáépítése, sor került a bejáratot elzáró betonfal lebontására. 1992. február 23-án teljesen nyitottá vált a barlang. A hegyormon álló keresztet a kommunisták ledöntötték, de a szomorú esemény ötvenedik évfordulójára, 2001 júliusában azt is sikerült visszaállítani. Mit közvetít ma a Sziklatemplom? „Elsősorban Krisztust, emellett a Magyarok Nagyasszonya tiszteletét szegény hazánkért, s a Lourdes-i Boldogasszony áhítatát – fogalmazza meg Zsongor atya. – A harmincas évektől a pálos atyák fölkarolták a Fatimai Szűzanya tiszteletét is.”A kolostorban élő négy szerzetes közül Györfi Béla Szabolcs ugyancsak a fiatalok közé tartozik. „1989-ben tizenkilenc éves voltam. Régi református családból származom, éppen a helyemet kerestem a világban. Miért katolizáltam 1995. március 25-én? A közösség iránti igény tett katolikussá, amelyet a szentségek ereje formál. S én ezt kerestem.” Szabolcs atya 1999. augusztus 6-án lépett be a rendbe. A Sziklakolostorban volt jelölt, az örökfogadalmat 2004. november 7-én tette le, fél évvel később, 2005. május 7-én szentelték pappá.

Mit nyújtanak a főváros közepén a pálosok, ebben a mélyre süllyedt magyar közéletben? Szabolcs atya ezt mondja: „Amit adni tudunk, a más emberekre fordított időnk. Egyik nap a villamoson utazva éppen arra gondoltam: mekkora igényük van az embereknek, hogy valaki szóba álljon velük, s ők maguk is kimondhassák, ami a lelküket nyomja. Lelkileg, idegileg sokan tönkremennek ilyen életforma mellett. Az értékek tisztázatlanok, sokan elbizonytalanodnak, még ha látszatéletükben bátran mernek is dönteni.” Bátor Botond atya, tartományfőnök a reményről beszél: „Amikor a pálosok 1934-ben átvették a templom vezetését, álmukban sem gondolták, hogy a társadalmi-politikai élet úgy alakul, hogy csak tizenhat évet dolgozhatnak itt. Az 1989-es újrakezdés óta húsz év telt el. Telve vagyunk tervekkel, Istenre hagyatkozva végezzük munkánkat, tudva azt, mekkora szükséget szenved az ország.” A hétköznapi lelkipásztori munka mellett egyre nagyobb gondot jelent a templomban megnövekedett turistaforgalom. „Elődöm, Borsos József atya uniós pályázatot adott be, amelyet megnyertünk, s ennek megvalósítása már rám vár – sok-sok segítővel karöltve. Az új létesítmény neve »Sziklatemplom Pálos Fogadóközpont « lesz. Az idelátogató turisták megismerhetik az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok történelmét és jelenét, s betekintést nyerhetnek a többi kolostor életébe is. A fogadóközpont fenntartását a belépti díjakból fedezzük majd. Aki imádkozni szeretne a templomban, persze díjmentesen betérhet.” A fogadóközpontnak a külső barlangban ad helyet, a lehető legkisebb szerkezeti átalakítással. Ez a rész – a város nagy zaja miatt – liturgikus szempontból teljesen használhatatlan. A munkálatok az ősz folyamán kezdődnek, s reményeik szerint karácsonyra befejeződnek. Amikor búcsúzom a pálos atyáktól, Botond atya a következő mondattal enged ki a város örvénylésébe: „Hagyatkozzunk az Úrra, mert ez a legbiztosabb és a valósághoz leginkább közel álló megoldás.”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..