Nem lehetett könnyű megértenie a hallgatóságnak, hogy miről is beszél a Mester. Kannibálcselekedetre szólít fel? Netán elborult az elméje? Hogyan nevezheti valaki kenyérnek a testét, amely örök életre vezető táplálék? A Szentlélek világosságára van szükségünk, hogy megértsük Jézus szavait, aki misztikus táplálékot készül adni az őt követőknek. S ennek az ígéretnek az értelme az utolsó vacsorán válik nyilvánvalóvá.
„Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, annak örök élete van” – mondja a Megváltó. Nemcsak lesz – van! Nem csupán ígérettel áll elő Jézus, hanem olyan valósággal, amely már a jelenben bekapcsolja az ember szívét az isteni kegyelem titokzatos „vérkeringésébe”. Az örök élet, Isten országa tehát olyan valóság, amely közöttünk van. Már itt elkezdődik mindazokban és mindazok között, akik befogadják életükbe az Üdvözítőt, és ketten-hárman összegyűlnek az ő nevében. Az Istennel való kapcsolatunkat tehát már mostantól mélyíthetjük az örök életet adó táplálék segítségével. Útra kelhetünk már most Isten országának teljessége felé, s ezen az úton maga Jézus táplál bennünket testével és vérével, amely tökéletes áldozat volt a mennyei Atya előtt. Ez a táplálék üdvözít és éltet minket, és távol tartja tőlünk a gonoszt. Sokan vannak, akik – a kellő megtisztulás után – járulhatnának szentáldozáshoz, de mégsem teszik. Pedig hányan vannak, akik szeretnék ezt, és mégsem tehetik, mert az egyházzal való teljes egységük megtört. Hányan vannak, akik gyakran áldoznának, de csak ritkán nyílik rá lehetőségük, mert a pap nem mindig jut el hozzájuk. Ha tudunk, éljünk a szentáldozás lehetőségével! Ha meg kell tisztulnunk előtte, ne halogassuk! Az első lépést nekünk kell megtenni, a többit az Úr adja hozzá. S nemcsak a szentáldozásról van itt szó. Tudjunk egyszer-egyszer az Oltáriszentség elé térdelni, s imádni az Üdvözítőt, hallgatni őt, beszélni vele, elmélyülni szeretetében. Szükség van ahhoz a Szentlélek világosságára, hogy megértsük az Üdvözítő szavait. De ő maga adja meg ezt a világosságot mindazoknak, akik szívükbe befogadják őt. Nyissuk meg előtte szívünket, hogy befogadhassuk az ígért örök életet!
