A papi békemozgalom célja a papság megosztása és püspökeivel való szembeállítása volt, valamint a szovjet külpolitikai propaganda támogatása. Az állami segédlettel kiadott A Kereszt című hetilapjukat a Szentszék már 1951-ben elítélte, de csak 1956 augusztusában szűnt meg. Ennek szellemiségét folytatta a Katolikus Szó. A papi békemozgalom első vezetői Beresztóczy Miklós (+1973), Horváth Richárd (+1980) és más megfélemlített vagy gyengének bizonyult papok voltak.
A mozgalom az 1956-os forradalom és szabadságharc idején megszűnt, vezetői pedig – egy kivételével –bejelentették visszavonulásukat. 1957 májusában azonban a püspöki kar – állami követelésre – kénytelen volt megalakítani az Országos Béketanács Katolikus Bizottságát, valamint Opus Pacis névvel, püspöki elnöklettel egy katolikus békemozgalmi szervezetet. A főpásztorok szándéka az volt, hogy a katolikus békemunka az evangélium szellemében és a pápa útmutatása szerint történjék, de a kommunista politikai nyomás következtében meghiúsult. Kétségtelen, hogy voltak „békepapok”, akik adottságaik vagy szándékuk szerint keveset ártottak, de maga a „mozgalom” mindvégig a kommunista politika eszköze maradt. 1989 őszén az Opus Pacis utolsó püspök-elnöke, Dankó László kalocsai érsek előbb a Vatikáni Rádió magyar adásában, majd az Új Embernek adott nyilatkozatában jelentette be a papi békemozgalom megszűnését.
Az egyházi intézmények megújítása
A püspöki kar 1989. november 20-án rendkívüli értekezleten tárgyalt a magyar egyházi intézmények megújításáról. Addig az egyházi élet templomba zártsága volt a szomorú valóság. Most végre lehetőség nyílt a II. vatikáni zsinat (1962-1965) által kívánt szervezeti megújulásra. A szabaddá váló egyházi élet pedig szükségessé is tette a püspöki konferencia titkárságának kialakítását. Lényegében a püspöki szakbizottságok munkáját segítő hivatalok kiépítéséről volt szó. Külföldi anyagi segítséggel azután a titkárság kiépült szervezete megfelelő helyet is kapott a Városligeti fasor két felújított épületében. A titkárság szervezeti kiépülésével egyidejűleg bejelentették az Actio Catholica (katolikus akció) újjászervezését. Ez azonban máig várat magára. Talán azért, mert ezt a XI. Piusz pápa által kezdeményezett, hazánkban 1932-ben induló mozgalmi, világi egyesületi központot 1948-tól a kommunista hatalomnak sikerült lejáratnia, eredeti célkitűzésétől megfosztania – Várkonyi Imre vezetésével. Ugyanakkor a világi hívők szerepe az egyházban, a lelkiségi mozgalmak jelentősége ma a világegyház sok részén fontos szerepet betöltő Actio Catholica hazai megújulását is valószínűleg előbb-utóbb meg fogja kívánni.
