Húsz év múltán…

A konferencia bevezető előadását Angelo Scola bíboros, velencei pátriárka és Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke tartotta.  A zágrábi összejövetel a harmadik volt a 2004-ben megrendezett budapesti és a 2007-ben Prágában tartott konferencia után. Az idei találkozóra a berlini fal leomlásának huszadik, és Alojzije Stepinac horvát bíboros érsek boldoggá avatásának tizedik évfordulóján került sor.  A konferencián részt vett Audrys Juozas Backis litván és Stanislaw Dziwisz krakkói bíboros érsek, továbbá Albánia, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna, Magyarország és a Szent Cirill és Metód nemzetközi püspöki konferenciájának tagjai.

Erdő Péter bíboros II. János Pál pápa tanítását követve beszélt Európáról, az egyház és Európa viszonyáról, valamint arról, hogy a kereszténység milyen szerepet játszott az egyes európai népek életében és kulturális azonosságában. Ezt a tanítást ma is a maga frissességében és aktualitásában tanulmányozhatjuk, és kitűnik belőle, hogy mai helyzetünk, a mai lelkipásztori kihívások is pontosan ebben az erőtérben jelentkeznek.

A magyar prímás mérleget vont az elmúlt két évtized egyházi megújulásáról, kiemelve II. János Pál pápa szerepét a Közép- Kelet-Európában végbement változásokban. Az elmúlt időszak bő termést hozott, ezt példázza egyes országokban a hivatások számának növekedése, illetve a katolikus egyetemek létrehozása. Ugyanakkor húsz év kevés idő, és az emberekben, a társadalomban ott vannak a múlt terhei. Lelki és erkölcsi téren még számos nyoma van a régi rendszer örökségének. Az elnyomás, az üldözés, az áldozatok hallgatása és a vétkesek hallgatása, illetve az önigazolás lélektani igényéből fakadó mitológiák születése tovább mérgezi ezeknek a társadalmaknak a légkörét.

Nem is lehet ezt egy csapásra eloszlatni. A túlzottan hiszterizált politikai beszédmód, a túlzottan polarizált társadalom, a gazdasági különbségek nagymértékű megnövekedése, a belső szolidaritás hiánya, a média rendkívül hiszterizáló jellege sok országban, a bizalmatlanság, a gyűlöletkeltés, a társadalmi megoszlás mind-mind olyan jelenségek, amelyek ennek a lélektani örökségnek is a következményei, és a sajátosságok éppen ebből adódnak.

A térség helyi egyházainak közös feladata, hogy megteremtsék a kiengesztelődést mind az egyes országokban, mind a nemzetek között. Sok a feladat ezen a téren. Nehéz dolog ez, nem is biztos, hogy a civil társadalmakban mindenki őszintén óhajtja ezt a kiengesztelődést, azonban nincs más út, az evangélium ezt kívánja a keresztényektől. A kiengesztelődést egyébként több püspöki kar kapcsolatában az előző években tapasztalhattuk, például lengyelek és ukránok, csehek és osztrákok között, de más viszonylatokban is. Nehéz feladatok ezek, de látjuk az első eredményeket.

Ezenkívül fontos közös jelenség a szekularizáció számos kihívása, vagy a rendszerváltozást követő optimizmus és vallási fellendülés alábbhagyása – mondotta továbbá Erdő Péter bíboros -, ami a demográfiai problémákkal is összekapcsolódik a térség minden országában. Beszélhetünk arról is, hogy ebben a folyamatban sok országban az egyháznak újra és újra meg kell találnia a hangot a változó nemzedékekkel, meg kell találni a kommunikáció változó nyelvezetét, hogy reményt tudjanak adni a reményt vesztett társadalmaknak. Majdnem azt mondhatjuk, hogy minél jobb egy országban a gazdasági helyzet, annál több jele van a reménytelenségnek vagy a melankóliának, tehát nemcsak a gazdasági bajokból adódik ez. Reményt kell adni az embereknek, mert a keresztény reménység nem gazdasági statisztikákon nyugszik, hanem a Jézus Krisztussal való személyes kapcsolaton. A konferenciára XVI. Benedek pápa is elküldte bátorító üzenetét, amelyet a főpásztorok levélben köszöntek meg.

A konferencia résztvevői este a zágrábi székesegyházban ünnepélyes szentmisén emlékeztek meg a tíz évvel ezelőtt boldoggá avatott Alois Stepinac vértanú bíborosról. Vértanúként avatták boldoggá, a házi őrizetben történt mérgezés igazolta a vértanúságot. Ebben a régióban egyike volt azoknak a főpásztoroknak, akiket üldöztek, elítéltek, megrágalmaztak, és a koncepciós perek áldozatai lettek. Kiemelkedő püspök egyéniség volt abban a nemzedékben, amely ezeknek a nehéz időknek terhét hordozta.

A szentmisén Josip Bozanic bíboros idézett II. János Pál pápa 1990-ben mondott beszédéből. A lengyel pápa a történelmi rendszerváltást kommentálva megállapította: a közép-kelet- európai országok mintegy a katakombákból léptek ki, egy olyan rendszerből, amely megsértette a személyi jogokat, különös tekintettel a vallás- és lelkiismereti szabadságra. A marxista totalitarizmus abból a feltevésből indult ki, hogy a vallás, mivel az emberi elidegenedés tényezője, előbb-utóbb eltűnik, és helyet ad az emberi szabadságnak. A történelmi események éppen az ellenkezőjét igazolták. A vallás és az egyház voltak azok a leghatékonyabb eszközök, amelyek felszabadították az embereket a teljes szolgaságból.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.