Hűséggel a vértanúságig

Jellemző a korra, amelyben élt és tanúságot tett, hogy a hatóságok titkolták, s csak két évvel a halála után anyakönyvezték elhunytát – fogalmazott Erdő Péter bíboros azon a március 4-én megtartott szentmisén, amelyen megemlékeztek a mártír főpásztor égi születésnapjáról. A Boldog Meszlényi Zoltánról elnevezett első templomban – amely zsúfolásig megtelt erre az alkalomra – a hívek soraiban helyet foglaltak Újbuda közéleti képviselői is. Koncelebrált Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom–budapesti segédpüspök, Musits Antal, a Boldog Meszlényi Zoltán-templom plébánosa, valamint a Budai-Középső Espereskerület papjai. A szertartáson megjelentek a Meszlényi család tagjai, valamint a Meszlényi Zoltánban egykori vezetőjükre emlékező Magyar Kolping Szövetség képviselői.

Szentbeszédében a bíboros emlékeztetett arra, hogy a XX. században számos vértanút avattak szentté. Közöttük ott vannak a spanyol polgárháború, a nácizmus és a kommunizmus hitük miatt meggyilkolt, tömegsírokban nyugvó áldozatai. Hazánkat sem kerülte el a pusztító üldözés, hiszen Meszlényi Zoltán mellett ott találjuk Boldog Salkaházi Sára, Boldog Apor Vilmos és Boldog Sándor István tanúságtételét is – hangsúlyozta a főpásztor. Rémülten tapasztaljuk, hogy napjainkban a Közel-Keleten, Afrikában és máshol a világban szinte kérkedve, a nyilvánosság előtt gyilkolják a keresztényeket, égetik a templomokat, lakóházakat.


„Mintha nem történne semmi. Pedig az egyház, Ferenc pápától a magyar püspökökig és az Egyházak Világtanácsáig, sokszor szót emel az üldözöttekért, szinte pártfogásért könyörög a világ hatalmasainál. Az igyekezetnek azonban nincs foganatja. A Szent István-bazilika előtt is egy héten keresztül égtek a gyertyák az üldözött keresztényekért, de szinte semmi sem változott. Talán néhány hete Strasbourgban, az Európa Tanácsban mutatkozott az első jele annak, hogy Európán belül is elítélik a keresztények elleni gyűlöletet” – fogalmazott a bíboros. Olykor úgy tűnik, hogy egy ország vagy akár egy egész kontinens valamennyi hívő lelkét sikerült kiirtani, mégis, szinte váratlanul, újra és újra eleven, áldozatkész, tanúságtevő kereszténység jelenik meg a romok felett – zárta homíliáját Erdő Péter.

A bíboros a szentmise keretében megáldotta a templom újonnan elkészült három mozaikját. Az istenháza szentélyében elhelyezett, mintegy tizennégy négyzetméteres kép Boldog Meszlényi Zoltánt és Szent Adalbertet, a főegyházmegye védőszentjét ábrázolja. A jobb oldali keresztelőkápolna mozaikján a feltámadt Krisztus, a bal oldali mellékkápolna hátfalán pedig Szűz Mária látható a gyermek Jézussal. Tölg-Molnár Zoltán Munkácsy Mihály-díjas festőművész nagyobb részben muránói üvegmozaikokat, kisebb részben hazai alapanyagot használt alkotásához.

Fotó: Cser István

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .