Jómagam is megfordultam akkortájt errefelé, így néhány személyes emlék is fűz a kis állva hagyott templomocskához, amely körül a grandiózus építkezés során eldózerolták az egykori proli környéket, hogy aztán az arányok reciprokaként már ne a templom magasodjék az apró szoba-konyhás házikók fölé, hanem a gigantikus bérkaszárnyák mint sokszemű óriások „vegyék a tenyerükbe” a kis istenházát. De nemcsak a templom törpült el a táj megváltozott arányaival, hanem a hozzá tartozó plébániát is hamar kinőtte a környék. A rendelkezésre álló területre újat nem építhettek, így hát a meglévő falakra húztak rá még egy szintet. Az építkezés gyorsan haladt, így a következő tavaszon már csak egy, a plébániaépület előtt felejtett homokkupac utalt arra, hogy itt az előző nyáron serény építkezés folyt. Erre csodálkozott rá egy kisgyermekes anyuka a vasárnapi miséről kifelé jövet, a plébános hallótávolságán belül:
– Ó, de szép homok! És milyen tiszta! Hogy homokoznának ebben a gyerekeim!
– Hát homokozzanak! – mondta mosolyogva a plébános.
A három gyerek pedig már aznap délután ott homokozott. A következő héten egy másik templomba járó anyuka csemetéi is csatlakoztak hozzájuk, s egy héttel később megint újabbak jöttek. A gyerekekre vigyázó anyukáknak valahonnan egy pad is került, úgyhogy alig több mint egy hónap elteltével már egy óvodányi gyerek zsivajától volt hangos a plébániakörnyék. És ez lett a kezdet! A nem sokkal később létrejött katolikus óvoda forrása és alapja. Az itt gyermekeikre vigyázó édesanyákból pedig katolikus baba- mama klub alakult, közösségi szálakat szőve az addig arctalan és személytelen paneldzsungel korábban még egymásnak köszönni sem képes lakói közé.
Hogy miért éppen most jutott eszembe mindez? Mert augusztus 20-án, államalapító Szent István királyunk ünnepén – mint minden évben – most is hallani fogjuk templomainkban a sziklára és a homokra épült ház történetét. Hogy a bölcs és megfontolt ember csak biztos alapokra épít.
Nem így a Lélek, akinek – ha hagyjuk – ahhoz, hogy a tízemeleteseknél is magasabb és tartósabb tornyot építhessen, néha a homok, akár egy kocsi homok is elég…
