Homíliavázlat: „A Vigasztaló megtanít mindenre”

 Pünkösd után azonban Péter és a többi apostol már mindent megértenek. Az apostoli igehirdetésből és hagyományból megszületett evangéliumokat is a Szentlélek sugallta, és az egyház ölén született Írásokat is az egyház értelmezi hitelesen a Lélek vezetésével a liturgiában, az igehirdetésben, a katekézisben, a bibliaolvasásban. A kinyilatkoztatott isteni Igét hittel be kell fogadnunk, megértenünk és életté váltanunk. Igazában csak így lesz teljessé és gyümölcsözővé az objektív kinyilatkoztatás A feltámadt, megdicsőült Jézus tehát itt él Lelkével a benne hívők közösségében, az egyházban: a Lélek erejében születtünk újjá a keresztségben, a Lélek adja a bűnök bocsánatát az egyház szolgái által. A Szentlélek által kiárad szívünkbe az isteni szeretet: és ez istengyermekségünk, megistenülésünk forrása. Az Isten által adott kinyilatkoztatás és annak hittel való befogadása olyan kölcsönösség, olyan kommunikáció, amely kommúnióhoz vezet, és ezt az egyház egész evangelizáló küldetésére is alkalmazhatjuk. A Direktórium figyelmezteti a papokat: „Ma van a tömegtájékoztatási világnap. A szentbeszédben hívjuk fel rá a figyelmet.” Sokszor felhívtuk már a figyelmet arra, hogy a „tömegtájékoztatás” kifejezés nem pontos, mert csak egyirányú közlést fejez ki. Valójában kommunikáció alakul ki a sajtó, rádió, televízió, internet közlései és az olvasók, hallgatók, nézők között. Tudom, a kommunikáció idegen szó, mégis, a pontosság kedvéért tömegkommunikációt kell mondanunk. Az erre vonatkozó, Inter mirifica kezdetű okmányt eredetileg, sajnos, így fordították: „Határozat a tömegtájékoztatási eszközökről.” De Lukács László piarista 2002-es kommentárjában már helyesen tömegkommunikációs eszközökről beszél. A kommunikáció révén a Lélek elvezethet a kommúnióhoz, a szeretetközösséghez. Ismeretes, hogy a zsinat után a Tömegkommunikáció Pápai Tanácsa több dokumentumban korszerűsítette az irányelveket (Communio et progressio, Aetatis novae), sürgetve például a papjelöltek képzését a modern eszközök használatára, 2000-ben pedig a tanács kiadta Etika a kommunikációban című átfogó dokumentumát, amely a korábbi dokumentumok, megnyilatkozások lényegét foglalja össze. A kommunikációs világnapok alkalmából kibocsátott pápai üzenetek a tömegkommunikáció egy-egy részleges szempontját világítják meg: igazság, béke, ifjúság nevelése, imádság, mozi, pornográfia, emberi jogok, internet. Az elmúlt évtizedekben az egyház életében is egyre fontosabb szerepet kapott az elektronikus média. Ma már a püspöki karnak, egyházmegyéknek, szerzetesrendeknek, egyházi intézményeknek megvan a saját honlapja. A nyomtatott sajtónak továbbra is fontos szerepe lesz, de az elektronikus média egyre nagyobb szerepet kap; új lehetőségeket kínál fel az evangelizálásnak. XVI. Benedek legutóbbi üzenetében elsősorban a „digitális nemzedékhez”, a fiatalokhoz szólt, kiemelve az új technológiák és új kapcsolatok előnyeit, de óvott attól, hogy az emberi érintkezéseket, barátságot leszűkítsék a digitális kapcsolatokra. Befejezésül Lukács László kommentárjából idézek: „Az emberi kommúnió a szentháromságos Isten (szeretet)közösségében gyökerezik. Isten a szeretet: az isteni személyek teljes és kölcsönös önajándékozása egymásnak. (…) Megdöbbentő tény. Isten a saját életének részesévé tesz bennünket. Az egyház feladata az, hogy olyan kommúnió (szeretetközösség) legyen, amely a szentháromságos kapcsolatokból forrásozik.

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .