Homíliavázlat: Csak Jézussal lehet…

Tehát vége mindennek. Nem tehetnek mást, minthogy lemondanak róla, és elmenekülnek. Az ember életében adódnak helyzetek, amikor úgy érzi, a további akarásnak nincs értelme.” (A reménytelenek reménysége című cikkből.) És látom az élet országútján szegény, csalódott magyar népemet. Szinte reményvesztetten menekül, nem is tudja, hová. A tanítványokat az úton elérte a feltámadt Jézus, és életet öntött a szívükbe. Emlékeztette őket, hogy a próféták szinte mindent elmondtak az Eljövendőről, a Magasságbeli Fiáról, az Emmánuelről. Elmondták, hogy szenvedni fog. Így vezekli le a sok bűnt, az emberiség bűneit. Megverik, megölik, bűneinket felviszi a keresztfára, szégyenünkkel együtt, mint zsákmányt, hogy megsemmisítse azokat. Végül még a halált is legyőzve feltámad.

A mai liturgiában újabb üzenetek jutnak el hozzánk. Jézus ígérete nekünk szól: Nem hagylak árván titeket. Veletek maradok a világ végezetéig. Megígérte azt is, hogy elküldi a Vigasztalót, aki az igazság Lelke. Ő az, aki ebben a hazug világban megtanít a teljes igazságra. Lényeglátóvá tesz. Nem enged elcsüggedni. Aki a Szentlelket elküldte, azt is tudja, hogy ezt a lomha, mélyre süllyesztett magyar társadalmat talpra lehet állítani. De ezt nem a politikusok fogják megvalósítani, hanem a jellemes emberek, akikben lehet bízni, akik majd nem lopnak és nem hazudnak, és akiknek van természetfeletti távlatuk. Egészen új nemzedékre, megújult emberekre van szükség. Mik ennek a feltételei?

1. Új nevelési stratégia. Erkölcsöt kell tanítani – nemcsak oktatni, hanem arra nevelni is – az iskolában. Meg kell tanulniuk a szülőknek és pedagógusoknak jellemes embereket nevelni, akik nem fenyegetik, nem verik meg tanáraikat, akik tudnak másokat tisztelni.

2. Istent, Jézust újra vissza kell „varázsolni” a lelkekbe, a családokba és a társadalomba. Freund Tamás agykutató professzor így vélekedik a Magyar Hírlap húsvéti számában: „A számítógépes játékok virtuális valóságában felnövekvő emberekben, a plázák vándoraiban, az elmagányosodott és céltalan fogyasztókból álló, arctalan tömegben előbb-utóbb előjönnek a legkegyetlenebb emberi tulajdonságok. Itt nincs más út, mint a jézusi szeretet, tanítás és áldozat. A feltámadás ünnepe és valósága adjon új erőt és reményt nekünk ahhoz, hogy megújuló egyénekből és kis közösségekből újraépítsük ezt a gyenge és beteg társadalmunkat.” De jó, hogy a természettudósok egyre nagyobb hányada már így gondolkodik és tanít!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.