Hol az én szoknyám…

Fehér, vörös és zöldellő erdeim,
koromnál feketébb estéim,
éjféli óráim
már semmit sem tudnak,
és nem sejtik, merre jár
az a kis parasztlány,
vagy inkább cigány lány,
az én szoknyámban mászkál,
kacag és dalol!

Uram, hogyan varrogattam,
hogyan rendezgettem, szabtam!
Távol a hegyekben, völgyekben megállok,
itt is, amott is szétnézek:
hol van, hol az én szoknyám,
az a vörös és fehér és fekete,
a világ mindahány szirmából?

És kiáltottam: mi történt hát?
Valahol elégetnétek a szoknyám?
Megvan még, megvan,
pedig rettentő régi.
Sok éve varrtam magamnak,
mígnem kezemből egyszer kihullt,
mikor elbágyasztott az álom.
Hanem felriadtam és jósolom, Uram:
majd még a nyomára bukkanok.

                                        1970

Zsille Gábor fordításai
Bronislawa Wajs-Papusza (1908-1987)
lengyelországi cigány költőnő, legendássá vált
művészneve (Papusza) cigány nyelven babát jelent.