Hittel és sporttal a magyarságért
A bajnok dunaszerdahelyiek (Fotó: Kissimon István; képgaléria)

 

A torna fáradhatatlan motorja immár tizenkét éve Kű Lajos, a Fradi, a Videoton, az FC Bruges és a magyar válogatott egykori kitűnő labdarúgója. Az Aranycsapat Alapítvány vezetőjét sokan támogatták hármas céljában, amely nem más, mint a nemzetegyesítés, a nemzeti együvé tartozás és a nemzeti öntudat erősítése.
Kű Lajos Belgiumból való hazatérése után egy évvel, 1998-ban csapatot szervezett a ferencvárosi öregfiúkból és neves közéleti személyekből, hogy megismerjék a történelmi Magyarországot. Négy éven keresztül kéthetente járták a vidéket, hogy Erdélyben, Kárpátalján, Felvidéken, valamint a szerb és horvát Délvidéken szervezett találkozókkal előkészítsék a talajt a nemzetegyesítő ifjúsági torna megrendezéséhez. A kapcsolatok kiépítése után 2003 telén hirdették meg először a Kárpát-medencei Összmagyar Nemzeti Diáklabdarúgó-bajnokságot, két korosztály számára. A tornára több mint kétszáz futballcsapat jelentkezett. Az ünnepélyes megnyitóra szeptember 17-én Székelyudvarhelyen került sor. A fiatalok a 12–15 éves általános iskolás és a 15–18 éves középiskolás korcsoportokban szerepelnek. 2004-ben az első döntőkön még Puskás Ferenc is jelen volt, ami hatalmas élményt jelentett a résztvevőknek. Grosics Gyula, Buzánszky Jenő is haláláig segítette az Aranycsapat Alapítvány törekvéseit, és más egykori legendák is ellátogattak a döntőkre, például a válogatott labdarúgó Fenyvesi Máté és Várhidi Pál. Napjainkban a többszörös világbajnok kenus, Wichmann Tamás főz az egybegyűlteknek, vagy a világbajnok és többszörös Európa-bajnok, illetve magyar bajnok asztaliteniszező, Jónyer István személye emeli a verseny rangját. Minden évben a Szent László-naphoz legközelebb eső vasárnapon tartják a döntőket. Az évek során a foci mellé újabb versenyszámok is bekerültek a diákbajnokság programjába: az asztalitenisz, a kézilabda, a sakk, a birkózás, a sárkányhajó, illetve a tantárgyi versenyek körébe az irodalom és a történelem. Az utóbbi két vetélkedő a magyar történelmi eseményeken, valamint az írók, a költők életén keresztül igyekszik erősíteni a versenyzőkben a magyarságtudatot. A döntőkhöz egyházi esemény, ökumenikus istentisztelet is kapcsolódik, mert a szervezők törekvéseiben a magyar nemzeti öntudat kialakítása és ápolása egyértelműen összetartozik a keresztény hit megélésével. Az évek során a rendezvény támogatói között minden helyszínen jelen voltak katolikus, református, evangélikus, unitárius papok, Kiss-Rigó László szeged–csanádi megyés püspök pedig az össznemzeti diákbajnokság kapcsán is sokszor bizonyította a sport iránti elkötelezettségét. A versenyek selejtezőinek megrendezését határon túli szervezők segítik, nélkülük talán nem is valósulhatna meg a több helyszínen zajló, szerteágazó esemény. A sport-, a kulturális és a művészeti élet közismert képviselői kezdettől fogva kiállnak a kezdeményezés mellett. Melocco Miklós szobrászművész például számos alkalommal ajánlotta fel díjként grafikáit, de zenészek, költők és írók is gyakran vendégeskednek az Aranycsapat Alapítványnál. Tolcsvay Béla gitárral kísért énekszóval tisztelte meg a közönséget, és az agárdiak adtak színes műsort. Az idei döntőket sárkányhajó kategóriában június 28-án délelőtt a Velencei-tó evezőspályáján tartották, ahol Soltész Miklós államtitkár nemcsak köszöntötte a fiatalokat, hanem maga is hajóba szállt. Idén a ferencvárosi tornászok győztek a sárkányhajók küzdelmében, és tornabemutatót tartottak. Délután az agárdi parkerdő futballcentrumában mérték össze futballtudásukat a döntőbe jutott csapatok. Tény, hogy idén a zentaiak és a dunaszerdahelyi fiatalok végeztek futballban az első helyen, ám azt gondolom, a versennyel mi, magyarok együtt nyertünk a legtöbbet: azt a reményt, hogy itthoni és máshol élő magyar fiataljaink az elszakítottság ellenére is örökre összetartoznak. Többek közt az ilyen kezdeményezéseknek köszönhetően.

Sporttörténelem: Kű Lajos labdarúgó pályafutása

Kű Lajos 1962-ben a székesfehérvári VT Vasasban kezdett focizni, majd az 1968-ban már a Videoton nevet viselő csapatban mutatkozott be az élvonalban. Ezután 1968 és 1974 között az FTC színeiben játszott, ahol UEFA-kupa elődöntőben is szerepelt, négy bajnoki ezüstérmet és két MNK-győzelmet szerzett. A Ferencvárosnál 1974 nyarán lemondtak róla, ezért a Vasashoz igazolt, ahol csupán egyetlen idény töltött. Százhuszonöt élvonalbeli mérkőzés után a másodosztályú Volán SC-ben játszott. 1972-ben nyolc alkalommal szerepelt a válogatottban, és egy gólt szerzett, illetve háromszor játszott az olimpiai válogatottban. Kű Lajos a müncheni olimpia ezüstérmese, majd a belgiumi labdarúgó-Európa-bajnokság negyedik helyezettje lett, ő szerezte a magyar csapat egyetlen gólját. A csatár 1977-ben elhagyta az országot, Szabadkán keresztül Olaszországba ment, de eközben a FIFA egy esztendőre eltiltotta a labdarúgástól. 1978-ban Belgiumban az FC Bruges csapatához szerződtették, és csapatával még ugyanebben az évben bejutott a BEK-döntőbe. Bár a Liverpooltól egy-nullás vereséget szenvedtek a Wembley Stadionban, a mai napig ő az utolsó magyar játékos, aki a legrangosabb kupa döntőjében játszott. 1980-ban belga bajnok lett a csapatával. 1980–1981-ben egy idényt az Egyesült Államokban töltött, majd honvágya visszahozta a magyar határ közelébe, az ausztriai Kismartonba. 1984-ben a burgenlandi bajnokságban, az FC Mönchhof csapatában fejezte be az aktív labdarúgást.