Arra pedig végképp senki sem számíthatott, hogy a szülők elég nagy arányban igénylik majd gyermekeik számára az ezzel kapcsolatos valamelyik oktatási témát. Csodálatosak Isten nagy tettei a történelemben.
Nem könnyű feladat, amit az egyházaknak, vallási közösségeknek és az állami közoktatási hatóságoknak kell most megoldaniuk. Megfontoltan kezdtek hozzá. Azért csak most, mert éles társadalmi vita zajlott arról, kell-e hittan, és miként lehet bevezetni.
2010 óta az ország nyolcvanhárom tájegységéből huszonegyben a negyedik és ötödik osztályosoknál vezették be a kísérleti hitoktatást. Az oktatási minisztérium szerint a szülők negyvenkét százaléka az etikaoktatást választotta gyermekének, harminc százalék az „ortodox kultúra alapjai” című tárgyat, tizennyolc százalék a „világvallások alapjait”, másik kilenc százalék az „iszlám kultúra alapjait”. A buddhista vallásórákat egy százalék, a zsidó vallástant még kevesebben választották.
Az ortodox egyház és a muzulmán közösség sikeresnek ítélte meg a próbát, de a tizenötezer világi hitoktató felkészítését nem tartották elégségesnek. Ezért februártól augusztusig évente ismétlődő tanfolyamokat rendeznek.
Az orosz kormány február 3-án döntött arról, hogy – most már nem kísérletképpen, és nemcsak néhány vidéken, hanem az ország minden iskolájában – a 2012–13-as tanévtől bevezetik a vallásoktatást. A szülők már most beírathatják gyermekeiket a felsoroltak közül valamelyik kurzusra.
A Gulagon meggyötört és halálra ítélt, a párttitkárok és titkosrendőrök által annyiszor megtört orosz kereszténység kilencven év után új rügyeket hajt.
