Fotó: Merényi Zita
Takaró borította test egy utcai padon. Az arc a pokróc redői mögött rejtőzik, az emberből csak a meztelen lábai láthatók. Megtévesztő a hasonlóság – mintha valóban egy fekvő alakot látnánk magunk előtt az ismerős helyzetben. Az életszerűség szándékolt – a szobor alkotója azt szeretné, ha most az egyszer nem kapnánk el szégyenlősen a tekintetünket, sőt, helyet is hagy nekünk a padon, hogy a fekvő alak mellé ülhessünk. A szobrot jobban szemügyre véve feltűnnek a lábfejeken a keresztre feszítés szögei ütötte sebek. A padon Jézus fekszik, a vándorlások Jézusa, aki csak akkor hajthatta le a fejét biztonságos otthonban, ha befogadták.
A szobor a kanadai hiperrealista művész, Timothy P. Schmalz 2013-ban készült alkotása. A szobrász először a saját hazájában, Torontóban szerette volna elhelyezni a hajléktalan Jézus szobrát, de elutasították. Ugyanígy járt az alkotást ihlető városban, New Yorkban is. Anyagi akadályokra hivatkozva a St. Michael- és a St. Patrick-székesegyház is elutasította a művészt, akivel azt is közölték, szobra „megosztó és sokkoló” látványt nyújt.
Az alkotó ekkor úgy érezte, munkája nem volt hiábavaló. Szándéka ugyanis pontosan ez: megfogni a tekinteteket, elgondolkodtatni és állásfoglalásra sarkallni az utca emberét. Timothy P. Schmalz 2013 novemberében a római Szent Péter téren tartott egyik általános kihallgatáson lehetőséget kapott arra, hogy bemutassa Ferenc pápának alkotása kisméretű másolatát. Később a vatikáni Szent Egyed-udvarban felállíthatta a szobrot, amelynek másolatai azóta eljutottak a világ minden tájára. A nagyhéten pedig hazánkba is.
Madarász Éva színésznő figyelt fel az interneten a szoborról készült fényképre: „Magyarországra is el kell hozni” – született meg benne az elhatározás. Éva elmondta, az ragadta meg az alkotásban, hogy a padon fekvő alak bárki lehet, bárkivel megtörténhet, hogy ilyen kiszolgáltatott helyzetbe kerül, és mindannyiunk feladata, hogy segítséget nyújtsunk neki.
Egy gimnáziumi osztálytársával összefogva vette fel a kapcsolatot a szobrásszal, aki támogatólag állt a tervekhez. A kezdeményezők partnerre találtak a Magyar Máltai Szeretetszolgálatban, amely elhozta a szobrot Magyarországra. Mielőtt végleges helyén felállítanák, országjárásra viszik az alkotást. Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke szerint fontos, hogy minél többekhez eljusson a hajléktalan emberek üzenete. „Ez több mint misszió, több mint evangélium, ez jelenlét. El kell fogadnunk, hogy együtt élünk ezekkel az emberekkel. Egyazon közösség tagjai vagyunk. A szívünkben is helyet kell adnunk egymásnak. Ezeknek az embereknek elsőként az jelenti az otthont, ahol a nevükön szólítják őket. Arra van szükségük, hogy megálljunk, hogy szóba álljunk velük. Ezenfelül lehet enni adni nekik, be lehet takargatni őket, és lehet dolgozni azon, hogy valami szerény otthonhoz juthassanak. A szobor küldetése, hogy azt az üzenetet erősítse: együttérzünk és összetartozunk. Hitelességünk fokmérője, hogy elhiszik-e ezt nekünk.”
A szobrot ideiglenesen a budapest-józsefvárosi Szent József-templom mellett állították fel nagykedden, és Erdő Péter bíboros, prímás áldotta meg. A bensőséges ünneplésen részt vettek a Szent József-templomhoz tartozó közösségek képviselői, köztük a Szeretet Misszionáriusai, a Szent Egyed közösség tagjai és több olyan hajléktalan is, aki tavaly részt vehetett a Ferenc pápa kezdeményezésére indított római zarándoklaton. Jelen volt Sólyom László korábbi köztársasági elnök, Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke és Sántha Péterné, a VIII. kerület alpolgármestere.
Erdő Péter a szobor megáldásakor megemlékezett arról, mennyi mindent elvállalt Jézus azért, hogy megmutassa az emberek iránti szolidáris szeretetét. „Egyszerre élte át a hajléktalanság súlyát és a küldetés nagyszerűségét. Hajléktalan testvéreinkben is látnunk kell életkörülményeik súlyát és az emberi hivatás nagyszerűségét. Adja Isten, hogy Krisztust tudjuk látni minden emberben. Erre emlékeztessen minket ez a szobor” – mondta a főpásztor.
Az alkotás szíven üti az embert – véli Sólyom László, aki már köztársasági elnökként is segítette a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot, s azóta is részt vesz a szervezet életében, önkéntesként rendszeresen segít egy melegedőben.
A szobor megdöbbentett, én is sokszor feküdtem így a padon – mondta el az alkotás megáldásakor elhangzott tanúságtételében Papp László, aki 2010 őszétől öt éven át maga is az utcán élt. A Rimaszombat utcai melegedőben szólította meg egy lelkipásztor. Az ő közvetítésével került kapcsolatba egy szociális munkással, aki hozzásegítette egy programhoz, amelynek köszönhetően munkát tudott vállalni, s 2015-ben albérletbe költözhetett. „Olyan sok véletlen történt, hogy az már nem lehet véletlen. Úgy érzem, Isten segített abban, hogy megszólított az a lelkipásztor, hogy élni tudtam a lehetőségekkel, és végül kimásztam a gödörből” – mondta el az egykori hajléktalan.
László példája azt mutatja, életre váltható a szobor üzenete, amelyet Kozma Imre így fogalmaz meg: „Legyen bátorságunk közel lépni azokhoz, akik ilyen kiszolgáltatottakká váltak, és fogadjuk el: a mi lelkiismeretünk kell hogy betakargassa ezeket az embereket, és a mi szeretetünk kell hogy virrasszon felettük.”
